Századok – 1937

Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431

településtörténet és eg vháztörténet. 425 rének nevezik.1

A helynévváltozásoknak ez a módja olyképen áll elő, hogy a birtok területe több, sok esetben nem vérrokon család kezére kerül és ettől kezdve egyes részei önálló községi életet élnek. Ugyancsak a patrocinium alapján keletkezett helynév a legalkalmasabb jellegzetesség arra, hogy az eredetileg egy birtokon keletkezett több település községekké történt fejlődése után az egyes részeket egymástól megkülönböztesse. A templom patrociniuma után keletkezett helynév alakjából sok településtörténeti vonatkozásai között a telepítés korára is helytálló következtetéseket lehet levonni. A magyar nyelv XII—XIII. századi gyakorlata megurazta nemcsak a szenteket, hanem még a szent titkokat is. A XIII. század elejéről ránkmaradt halotti beszéd egyik mondata a következőképen szól : ,,Es uimagguc szent Peter urot",2 A magyar nyelvgyakorlatnak ebbe az idejébe esik mindazoknak a helyneveknek a kialakulása, melyeknek a végén megtaláljuk az ,,úr" szót, tehát a Szentmihályúr, Keresztúr nevű helységeink eredete visszanyúlik még az Árpád-korba.3 A patrocinium után elnevezett helységeink, főleg ha árpádházi szent királyaink nevéből képzett Szentkirály, Szentistván, Szentimre és Szentlászló helyneveinkre gondolunk, minden esetben csak az illető szentek kanonizációja után keletkezhettek, de kialakulásuk legtöbbször még az illető szentek tiszteletének virágkorára esik. A szent kanonizációja után történt templomépítésre és a patrocinium után nevezett helység keletkezési korára, mint több településtörténeti vonatkozásban is jellemző példát, felhozhatjuk Késmárk kialakulási folyamatát. IV. Béla 1251-ben a szászoknak Szent Erzsébet egyháza melletti falvát a turóci monostornak adományozta.4

Szent Erzsébetet az egyház többet is ismer, de hogy itten csak .a Thüringiába szakadt, úgynevezett magyarországi Szent Erzsébetről, II. András király lányáról lehet szó, azt későbbi adatok, melyek a késmárki templom védőszentjét Béla király és Kálmán herceg testvéreként emlegetik, eléggé bizonyítják.5

Az 1251-ben először említett Szenterzsébetfalva keletkezési korának megállapításához elvezetnek bennünket Szent Erzsébet életrajzi adatai. Szent Erzsébet 1231-ben halt meg és halála 1 U. o. 342. 1. 2 Jakubovich E.—Pais D. : Ómagyar olvasókönyv (Pécs, 1929), 70. 1. 3 Wenzel : ÁÚO. VI. 458, VII. 405, 538, X. 240. 1. 4 Hazai okit. 19. 1. 5 Fejér : CD. IX/1. 638. 1.