Századok – 1937
Értekezések - FEKETE NAGY ANTAL: Településtörténet és egyháztörténet 417–431
településtörténet és eg vháztörténet. 423 kezükön feltűnő egyházas falvak közül melyeket, illetve mely egyházakat alapította a két említett rend. Hogy azonban a cisztercitáknak ez a patrociniumul csak a Boldogságos Szüzet elismerő rendszabálya keresztülvihető volt-e minden esetben, azt még csak a további, szélesebb körben folytatott kutatások fogják eldönteni. A Kálmán herceg által 1223-ban alapított szepességi, ciszterci eredetű savniki apátság temploma ugyan Szűz Mária tiszteletére van szentelve, de a ciszterciek birtoklásában levő, az apátsághoz tartozó többi egyházak patrociniumai között megtaláljuk a bencések és ciszterciták által tisztelt Szent Márton mellett más szenteknek és szent titkoknak a tiszteletét is.1 Ezek a tények a felállított szabályt annál erősebben érintik, mert amikor a tatárjárás előtti időből mindössze csak egy-két helységet ismerünk a Szepességen, azt is a síkabb vidékű Hernád völgyében, nem igen tehető fel, hogy a későbbi időben birtokában feltűnő egyházas községek az apátság alapításakor már állottak volna. Minthogy az apátsághoz tartozó birtokokat az 1260. évi határjárás sem említi2 és azok csak a XIII. század legutolsó évtizedében tűnnek fel legelőször, a községek megtelepítőinek a cisztercieket kell tartanunk.3 A patrocinium után a község is igen gyakran felveszi a szent nevét, mind külföldön, mind a magyarországi gyakorlatban is. A falunak temploma védőszentjéről való elnevezése Schwartz Elemér szerint oly módon és csak abban az esetben történt, ha a templom az odajáró hívők nagy részének lakóhelyétől távolabb állott. Ezt a feltevést támogatja Szent István törvénye is, mely elrendeli, hogy minden tíz falu tartozik templomot építeni. Schwartz szerint, ha a templomot abba a helységbe építették, mely arra központi fekvésénél fogva legalkalmasabb és legmegközelíthetőbb volt, akkor a templom védőszentjének a nevét nem vette fel a falu. Ha azonban a templomot nem építették a körzethez tartozó helységek egyikébe sem, hanem mindegyiktől elkülönülten, az összes körzeti falvak számára a legmegközelíthetőbb helyen, akkor a templom körül később keletkezett község felveszi a templom védőszentjének a nevét.4 Amikor még a helynevek egyrésze bizonyos jellegzetes tulajdonságokra vezethető vissza és a kereszténység első századaiban a templom ilyen megkülönböztetésre elég feltűnő jelleg volt, 1 J. Hradszky : Additamenta ad initia capituli Seepusiensis (Szepesváralja, 1903), 212—216. 1. 2 Fejér : CD. V/3. 246. 1,— O. L. Dl. 26704. 3 Fekete Nagy i. m. 79—83. 1. 4 Századok, 1933, 186—187. 1.
