Századok – 1937

Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416

a középkojti vallon-magyar érintkezésekhez. 415 köttetésben voltak magyarokkal, esetleg tudtak magyarul. Arra is lehet gondolni, hogy egyikük-másikuk (vagy valamelyik ősük) Magyarországról visszavándorolt vallon. Esetleg csak valamelyik rokonuk vándorolt ki a távoli országba, hiszen ez is elég, hogy az otthonmaradottakat magyaroknak nevezzék, főként ha egy ideig a — természetszerűleg gyér — kapcsolatok még fennállottak üzenet, levélváltás, különösen pedig rokoni látogatás útján az elköltözőitek, meg a helyben maradottak között. Végül az is valószínű, hogy ezeknek az embereknek egyike-másika (vagy inkább cgv-egy ősük) magyar származású volt. A Magyarországgal való gyér kapcsolatok, bár tömeges kivándorlásról ebben az időben mit sem tudunk (s egyéb országokban is csak a XII. században kezdődik a vallon bevándorlás), kétségkívül már a XI. századba visszanyúlnak, mint azt Leodvin püspökön1 kívül még egy-két sovány adat2

bizonyítja. A több Hongrie utca-, dűlő- stb. név pedig szintén arra enged következtetni, hogy a vallon Belgiumban több helyt voltak magyarok, vagy innen visszavándorolt vallonok, akik ragaszkodtak régi, vagy ideiglenes hazájuk emlékeihez, vagy akiknek lakóhelyét, birtokát mások nevezték el származásukról. Ugyanerre enged következtetni egy nyelvi adat is. A Huy városi vallon nyelvjárásban él egy ilyen kifejezés : djàser hanke, ami annyit jelent, mint 'idegen, furcsa nyelven beszélni, dadogni'.3 Ez a hanke minden bizonnyal az ófrancia hongre = 'magyar'-nak megfelelő vallon forma. Közismert dolog, hogy 'valamely idegen nyelven beszélni' jelentésű kifejezés könnyen veszi • fel az 'értelmetlen, zagyva nyelven beszélni' jelentést. Magában a vallonban számos példa van erre, v. ö. flam'ter, flaminguer, tieh'ner (tihon = flamand), ófr. bretonner stb. Az azonban, hogy ilyen jelentéseltolódás végbemehetett, bizonyítja, hogy a jó huyiek sűrűn hallhattak egy időben magyar beszédet.4 A XV. században ezek a kapcsolatok már mindenesetre erősen meglazultak, ha talán nem is szűntek meg teljesen. 1 Pais, RevEtHongr. I., 17, 141. 1. 2 Bárczi, M Ny. XXXII. 260. 1. 3 Haust, Bulletin du Diet, Wall. XIII. 41. 1. 4 Régi adatok nem állnak rendelkezésünkre annak a bizonyítására, hogy ez a kifejezés valóban a középkorból származik-e, úgy, hogy azt is el lehetne képzelni, hogy csak később keletkezett a Magyarországon szolgált zsoldosok ajkán s a hazatért zsoldosoktól terjedt el. Ennek azonban ellentmond a hanke=hongre alak, mely határozottan a középkorra utal. Ma ós már régóta magyar a vallonban annyi, mint hongrwès<îr. hongrois.