Századok – 1937
Szemle - Schmitthenn; Paul: Europäische Geschichte und Söldnertum. Ism.: Váczy Péter 384
384 szemle. nak látszik különösen a szerb államférfiak munkássága. Milyen világosan látják ezek, hogy a törökellenes balkáni szövetség a habozó Bulgáriának érdeke, milyen ügyesen vezetik orránál és fogják saját szekerükbe bármelyik nagyhatalmat ! Török Pál. Schmitthenncr, Paul : Europäische Geschichte und Söhlnertum. Berlin, 1933. Junker und Dünnhaupt. 8°. 32 1. Sch. új tanulmánya arra a döntő szerepre akar rámutatni, melyet a zsoldosság Európa történetében kezdettől fogva betöltött. Akárcsak régebbi, nagy feltűnést keltett munkájában (Krieg und Kriegführimg im Wandel der Weltgeschichte, 1929), most sem elégszik meg a tények puszta előadásával, hanem mély, egyetemes összefüggéseket keres. Számára a hadtörténet az általános kultúráiét szerves darabja, melyet épp ezért csak általános történeti összefüggésekből érthetünk meg. Erről az elvi magaslatról próbálja azután a zsoldosság világtörténeti jelentőségét meghatározni. A zsoldosság fogalmát boncolva, helyesen emeli ki, hogy már azt is a zsoldos katonák közé kell sorolnunk, ki járandóságát nem pénzben, hanem természetben, földben kapja ki. A hivatásos zsoldos katonával szemben áll a nópi milicia, e kettő» a „Volkspol" és a „Söldnerpol" váltakozása, küzdelme és összekapcsolódása jellemzi az egész hadtörténetet. Bizonyos adottságok kedveznek a zsoldosság kialakulásának és érvényesülésének ; Sch. ezek közül többet is említ. Ha erős polgáriasodás gyöngíti valamely nép katonaszellemét, vagy ha a hadviselés nehezen eltanulható, bonyolult mesterséggé növi ki magát, a zsoldos katonaság is feltűnik. Ugyanígy autokrata uralkodók vagy nagy birodalmak, melyeket világhatalmi törekvések vezetnek, előszeretettel nyúlnak a zsoldosság intézményéhez. Végül a pénzgazdálkodás is ösztönzőleg tud hatni a zsoldosság kifejlődésére. A munka történeti részében Sch. e szempontok felhasználásával bemutatja a zsoldosság szerepét az antik időktől napjainkig. Bár sokszor túlságosan elnagyoltnak érezzük ábrázolását, fejtegetései mindig igen tanulságosak. A részletkutatás kétségtelenül sok ösztönzést kap ettől a kis tanulmánytól. Váczy Péter. Ilielseher, Kurt : Siebenbürgen. Banat, Sathmar, Marmarosch. Landschaft, Bauten, Volksleben. Leipzig, 1936. F. A. Brockhaus. 4°. XVI 1., 148 kép. Nem feladata folyóiratunknak, hogy egy fényképész könyvéről megemlékezzék, még ha művészi érzékkel, nemes, becsvággyal és kitűnő géppel készítette is el felvételeit. Még akkor sem, ha korábbi kötetei nagy sikert arattak és a Németországot ismertetőhöz G. Hauptmann, a skandináv államokéhoz pedig S. Lagerlöf és S. Undset írtak bevezető sorokat. De a munka Erdélyt varázsolja szemünk elé, felvonultatva annak emlékeit, régi épületeket, várakat, templomokat, hangulatos utcákat, tehát mindazt, amit előző generációk felépítettek, de azt is, amiben a mult hagyományai ma élnek : népművészetet és embertípusokat, azután földrajzi tájakat, amelyeket történetívé a beléjük ölt munka tesz. A mai magyarság nagyon régen, vagy sohasem látta ezt a szép Erdélyt s mert a kötet friss képei így nekünk is élményt szerezhetnek, nem egészen felesleges megállapítanunk, hogy H. könyvében a magyarság megdöbbentően háttérbe szorul. Azt megértjük, hogy a szerzőt és. a kiadót elsősorban az erdélyi szászság iránt érzett szeretete ösztönözte a munka elkészítésére s hogy ily módon ennek a lakosságnak az életét ismerhetjük meg a képekből. Azon sem csodálkozunk, hogy a bevezető rész és a kötethez csatolt magyarázatok a szászságot úgy