Századok – 1937

Szemle - Nyers Lajos: A kecskeméti piarista gimnázium első tanárai és tanítványai. Ism.: Farkas László 379

szemle. 379 Héjjá Pál : A tábori egészségügy Buda visszafoglalása korában. Budapest, 1936. Egyetemi Nyomda." 8°. 228 1. + 16 1. illusztráció. H. nemcsak Buda ostromának orvostörténeti vonatkozásaival foglalkozik, hanem a tábori egészségügyi viszonyokat a XVII. század végén általában ismerteti. Könyve ez utóbbi szempontból érdekesebb. Levéltári anyagot ugyanis nem használ, annál nagyobb mértékben egykorú hadegészségügyi munkákat s míg így magának az ostromnak szóbanforgó körülményeiről rajzolt kép halványabb, a magyarországi hadszíntérről s főleg a korabeli tábori egészségügyről általában előadottak annál elevenebbek. Érdekes adatokat kapunk azokról az egészségügyi problémákról, melyekkel e kor hadvezetésének meg kellett (illetőleg meg kellett volna) birkóznia, a módokról, melyekben kiváló szakemberek a problémák megoldását keresték, a teendőkről, melyeket a tábori orvosok kötelességeként előírtak stb. Az említett vagy idézett, sőt sokszor hosszasabban ismertetett magyar, német, francia, olasz, dán stb. XVI—XVIII. századi szakmunkák felsorakoztatásával H. nagyértékű forrásanyagot közvetített s tett hozzáférhetőbbé a magyar kutatók részére. Amennyire örültünk azonban a terjedelmes bibliográfiának, a közölt számos értékes adatnak s a jól összeválogatott illusztrációknak, annyira sajnáltuk viszont, hogy a felhasznált források — főleg tábori orvosok okulására íródott egykorú művek — a tábori egészségügy állapotának inkább egyik oldalát mutatják meg : az egykorú tudomány elméleti színvonalát s kevésbbé a másik oldalat : ahogyan a dolgok a valóságban voltak, pl. azokat az eredményeket, melyeket a XVII. század tábori orvosai és sebészei valóban elértek. Kiegészíthették, illetőleg szükség esetén sok tekintetben pótolhatták volna ezt a képet az y ismertetett gyógyszerekre, eszközökre, gyógyító eljárásokra modern i orvosi szempontból tett észrevételek, amiket — nem-orvos historikusnak e vonatkozásokhoz hozzáférnie rendesen úgysem állván módjában — orvos-szerző munkájában mindig szomorúan nélkülözünk. Nem hallgathatjuk el továbbá a munka konstrukciója elleni kifogásainkat sem : hogy több, a tárgyhoz nem tartozó dolog szerepel a szövegben (például az olejkárokról, a székelyek hadiszervezetéről elmondottak -— utóbbiba a Héjja-család primori levele is be van illesztve -—- stb.), hogy gyakran kellőképen egybe nem kapcsolódó adatok következnek egymásután s hogy az anyag csoportosításában eszközölt bizonyos módosításokkal folyamatosabb előadást lehetett volna elérni. Csak futólag említve a latin idézetek hibáit [például „libellum, molle parvum" mole helyett (7. 1.), ,,dare solei" bizonyára soleo helyett (11. 1.), ,,Deo gratis" gratias helyett (23. 1.) stb., stb.], néhány egyéb elírást [például „Klasster" Klafter (öl) helyett (71. 1.) ; Savoyai Jenő mint „Jenő főherceg" (72. 1.), Károly lotharingiai herceg — olaszból fordított szövegben — mint „lorennai herceg" (például 137. 1.) szerepel stb.] s hogy a forrás-megjelölések sem mindig pontosak, őszintén sajnáljuk, hogy e különben elég töretlen utakon járó, kétségtelenül érdekes munkában ilyen szépséghibákat kellett találnunk. Reméljük, hogy a fentiek magyarázata főleg az évforduló által megszabott megjelenési határidőben keresendő. Varga Endre. Nyers Lajos : A kecskeméti piarista gimnázium első tanárai és tanítványai (1715—1730). (A kecskeméti kegyesrendi rk. gimnázium értesítője 1935—36. 1—31. 1.) Ismerteti Kecskemét török hódoltság utáni állapotát és iskoláit, majd az 1715-ben gr. Koháry István országbíró és kecskeméti földesúr alapításából meginduló