Századok – 1937

Történelmi irodalom - Halla Aurél és Dobrovics Károly (szerk.): Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre. Ism.: Eckhart Ferenc 365

361) történeti irodalom. Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre. I.—II. Szerkesztették : dr. Halla Aurél és dr. Dobrovics Károly. Budapest, 1936. 8°. 320 ; 378 1. Két előkelő állásban levő köztisztviselő „szerkesztette" ezt a magyartalan című munkát. Kissé szokatlan, hogy összefoglalónak ígérkező, nem nagy munka szerzői megelégszenek „a szerkesztői minőség szerényebb jellegével". Tették ezt bizonyára azért, mert mint az előszóban az első szerkesztő írja, a források felkutatásában, az anyag összegyűjtésében többen vettek részt, „akik névtelen katonák kívánnak maradni" (I. 8. I.). Ezek meg talán azért burkolóznak a névtelenségbe, mert anyagukat „csekély kivétellel nem eredeti forrásokból, hanem más többnyire közismert munkákból" merítették, sőt átvették „ha nem is szó szerint". Ez utóbbi állításhoz, mint látni fogjuk, szó fér. Azt hihetnők, hogy a szerkesztők a közerazdaság ama nagyfontosságú kérdéseinek történetét akarjak megismertetni velünk, amelyekkel napi munkájukban foglalkoznak. Ez kiváló szakemberek tollából kétszeres érdeklődést kelthetne. A magyar közgazdaság, vagy akárcsak az ipar és a kereskedelem történetének már olyan irodalma van, hogy eredményeinek kritikus megrostálása és összefoglalása a még bőven található levéltári anyag felkutatása nélkül is hálás feladat lenne. H. és 1). azonban nem ilyen könyvet akartak „összeállítani", ők csak arra törekedtek, hogy a történelmi eseményekkel kapcsolatban a gazdasági vonatkozásokat kimélyítsék, az ipar és kereskedelem politikai és társadalmi kapcsolatait kidomborítsák. A munka eredményeként H. megállapítja, hogy „történelmünknek ősibb korokra vonatkozó és ezzel kapcsolatos részei gazdaságtörténeti tekintetben nemcsak rendkívül hézagosak, . . . hanem bizonytalanok is". Az újabb kor gazdasági viszonyaira vonatkozólag „a legtöbb történelem általában elvont fogalmakkal dolgozik". „Mi úgy találtuk, hogy a legújabb korban is kutatni kell a személyeket. Ez bizonyos fokig más eredményekre vezetett, mint amit egyéb történelemben láttunk" (I. 6—7. 1.). Hogy mily furcsa eredményre, még ki fog tűnni. Hogy mennyire nincsenek tisztában a szerkesztők a magyar gazdaságtörténet eddigi eredményeivel, hogy mennyire nem ismerik azt, amit a magyar ipar és kereskedelem történetére, annak politikai kapcsolataira vonatkozólag eddig írtak, ezt már az anyag beosztása, a könyv szerkezete is bizonyítja, amelyért pedig a szerkesztők az „alapgondolattal" együtt kifejezetten vállalják a felelősséget. A mű túlnyomó részét, a egész első kötetet és a második 110 lapját az ős- és a középkor foglalja el. Ne gondoljuk azonban, hogy az erre vonatkozó irodalmat felhasználták ! A Buda elfoglalásától egészen 1848-ig terjedő fontos korszak gazdasági, illetőleg gazdaságpolitikai vonatkozásainak a reformkorszakkal és Széchenyi István grtíf működésével együtt összesen 16 oldal jutott, míg a II. kötet többi része a kapitalista korszakkal, ahogy az 1848 utáni kort nevezik, foglalkozik. Aki ismeri a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle körül csoportosuló írók raun-