Századok – 1937

Történelmi irodalom - Vilikovský; Jan: Verše o přesídleni university z Trnavy do Budina. Ism.: Murarik Antal 332

történeti irodalom. 337 akkor a szláv liturgia bevezetésére pápai privilégiumot kapott. Azt a körülményt már most, hogy ugyanez a gondolat Hlohovsky morva énekeskönyvének előszavában is feltalálható, s hogy a két énekeskönyvben még két — az éneklésre vonatkozó — szentírási idézet is azonos, a szerző siet felhasználni annak „bizonyítására", hogy — de occidente lux ! — a szlovák Cantus Catholici valójában a legtöbbet Hlohovskyból merített, aminek okát az olmützi és a nagyszombati teológusok érintkezésének tudja be. Mikor egyfelől a szerző köszönetet mond a prágai egyetemi könyvtárnak a régi cseh kancionálék megküldéséért (58. 1.), ugyanakkor, bár helyesen tudja, hogy a magyar Cantus Catholicinek van példánya a budapesti Egyetemi Könyvtárban (93. 1.), ez számára „nem volt hozzáférhető" (70. 1.), ami viszont legkevésbbé sem akadályozza meg annak gátlásmentes feltételezésében, hogy ezen a „csehszlovák" énekeskönyvek hatását lehetne kimutatni. (93. 1.) Hajlandó ugyan a csehszlovák énekeskönyvnek szlovák jellegét egyetlen sorban elismerni, mégis jónak látja négy oldalon át a cseh nyelv szemszögéből boncolgatni a könyv egyes szavait (8—84. 1.), holott a szlovák jelleg vitán felül áll, róla az énekeskönyvnek nemcsak kiáltóan szlovák nyelvezete, hanem még alcíme — Pisnë Katholické, latinské is slovenské" (Katolikus latin és szlovák énekek) — is meg nem támadhatóan tauskodik. A Szt. Adalbert Társulat Irodalmi és Tudományos Szakosztályának Tárában jelent meg Dubravec István cikke a nagyszombati egyetem hitvédelmi és hitvitázó tevékenységéről. Helyesen mutat rá arra, hogy ez a tevékenység az Egyetem alapításának egyik főcélja volt, mint az már az alapítólevélből is kitűnik. A tanárok közül a polihisztor Szentiványi Márton élete végén 20 hitvitázó iratot írt, amelyek közül kettő szlovák nyelven is megjelent. (198. 1.) Az Egyetemi Nyomda az egyetem nagyszombati korszaka alatt 79 apologetikus iratot nyomtatott ki, amelyek sorában 14 szlovák- és 12 német nyelvűvel szemben 20 magyar áll. Az apologetika tanításánál, meggyőződése szerint, alapul elsősorban Pázmány Kalauza szolgált. (199. 1.) Pichler, Hertz, Csapodi, Fila és Rajcsányi egykorú művei alapján állít össze kiválóan logikus rendszerben egy kis apologetikát. Csak sajnálni lehet, hogy e pompás kis dolgozat nem vált a Társulat által kiadott, első helyen ismertetett Emlékkönyv részévé. A Safarik Társaság kiadásában megjelenő „Bratislava" с. folyóiratban publikálta Vilikovsky azt a — Trnavsky Sborníkba is átvett — töredéket, melyet a budapesti Nemzeti Múzeum és Liptószentmiklóson a Tranoscius-féle kéziratgyűjtemény őriz. E nagyrészben „csehszlovák nyelvű", az Egyetem Budára költözéséről szóló, valószínűleg drámarészletnek két befejező versszakát közlöm egyfelől a „csehszlovák nyelvűség", másfelől e háromnyelvű föld békés, akkori joviális hangulatának érzékeltetésére. E darabban az egyik szereplő azt a jó hírt hozza, hogy a Buda-pártiakat sikerült legyőzni és az Egyetem mégis Nagyszombatban marad. A másik ekkor előbb kétkedve, de azután meggyőzve így szaval : Századok, 1937. VII—VIII. 22