Századok – 1937
Értekezések - KOSÁRY DOMOKOS: Perczel Mór feljegyzései 304–322
perczel mór feljegyzései. 313 Kossuthról, ezen a fájó ponton ismét elragadja a vak indulat az öreg tábornokot. Szitokba mártja tollát. Kossuthot azzal vádolja, hogy a veszély pillanatában külföldi útlevéllel az Alföldre távozott, menekülési szándékkal, s hivatkozik Mészáros Lázárra, ki szintén ilyesmire céloz.1 Keserű dühvel nevezi Kossuthot gyávának, ingatagnak. A hazát ő mentette meg Kossuth gyengesége ellenére is. Kossuth csak szónokolt, de a döntő pillanatban megingott, míg ő, „szó és tett embere", hadat szervezett és szembeszállt az ellenséggel. Kossuth további nagy munkáját nem is említi. Batthyány Lajosnak is nekitámad politikai magatartása miatt, amint egykor, Jellasics támadása idején, Sukorón is nagy jelenetet rendezett előtte.2 Annál nagyobb öntudattal hivatkozik Perczel arra, hogy az ő politikai iránya, a radikalizmus jutott mindinkább érvényre, Kossuth maga is feléjük közeledett : „Nem a törpe minoritás tért Kossuthhoz, hanem Kossuth ezekhez." De nemcsak politikai téren ő az egyedül üdvös panacea látnoki erővel felruházott birtokosa. Ő ая első katona is, az első hadszervező, a küzdelem hivatott, de méltatlanul mellőzött fővezére. Amint magános íróasztala mellől szemébe akarja kiáltani a nyolcvanéves Kossuthot ünneplő nemzetnek, hogy kegyeltje nem adott számot vétkeiről, ezeket a „vétkeket" főként abban találja meg, hogy őt háromszor lemondatta a vezérségről, míg Görgeyt (akit Perczel állandóan a „szörnyeteg áruló" epithetonnal tisztel) folyton pártolta, emelte s végül teljhatalommal ruházta fel. A nemzet romlása szomorú elégtétel számára, hogy : nemo me impune lacessit, nem lehet igaz fejlődés ott, ahol ő csak „keserű bántalmazást, égbekiáltó hálátlanságot" nyer méltatlanokat dicsőítő nemzetétől. Sértődött hangon utasít ja vissza Horváth Mihály indokolt állítását, hogy őt már katonai képzetlensége miatt sem lehetett fővezérré tenni. „Isten fényes tettekben mutatta ki azt — írja —, ki hivatva volt a honmentési háború fővezérletére." Ez a hivatott vezér ő volt : „erre pedig Isten kegyelméből magam magamai teremtettem". Mindebből érthető, hogy amikor az ozorai siker után az igazi politikai vezér s a legnagyobb katonai tehetség, Kossuth és Görgey találkoztak : Perczel megértésüket ellene irányuló cselszövénynek látta, különösen miután Görgeyvel már előbb 1 Szokoly : Mészáros. 203. 1. 2 Károlyi A. : Batthyány Lajos főbenjáró pere. I. Említi a bécsi feljegyzéseket is.
