Századok – 1937

Értekezések - KOSÁRY DOMOKOS: Perczel Mór feljegyzései 304–322

perczel mór feljegyzései. 313 Kossuthról, ezen a fájó ponton ismét elragadja a vak indulat az öreg tábornokot. Szitokba mártja tollát. Kossuthot azzal vádolja, hogy a veszély pillanatában külföldi útlevéllel az Alföldre távozott, menekülési szándékkal, s hivatkozik Mészáros Lázárra, ki szintén ilyesmire céloz.1 Keserű dühvel nevezi Kossuthot gyávának, ingatagnak. A hazát ő men­tette meg Kossuth gyengesége ellenére is. Kossuth csak szónokolt, de a döntő pillanatban megingott, míg ő, „szó és tett embere", hadat szervezett és szembeszállt az ellen­séggel. Kossuth további nagy munkáját nem is említi. Batthyány Lajosnak is nekitámad politikai maga­tartása miatt, amint egykor, Jellasics támadása idején, Sukorón is nagy jelenetet rendezett előtte.2 Annál nagyobb öntudattal hivatkozik Perczel arra, hogy az ő politikai iránya, a radikalizmus jutott mindinkább érvényre, Kossuth maga is feléjük közeledett : „Nem a törpe minoritás tért Kossuthhoz, hanem Kossuth ezekhez." De nemcsak politikai téren ő az egyedül üdvös panacea látnoki erővel felruházott birtokosa. Ő ая első katona is, az első hadszervező, a küzdelem hivatott, de méltatlanul mellőzött fővezére. Amint magános íróasztala mellől szemébe akarja kiáltani a nyolcvanéves Kossuthot ünneplő nemzet­nek, hogy kegyeltje nem adott számot vétkeiről, ezeket a „vétkeket" főként abban találja meg, hogy őt háromszor lemondatta a vezérségről, míg Görgeyt (akit Perczel állan­dóan a „szörnyeteg áruló" epithetonnal tisztel) folyton pártolta, emelte s végül teljhatalommal ruházta fel. A nem­zet romlása szomorú elégtétel számára, hogy : nemo me impune lacessit, nem lehet igaz fejlődés ott, ahol ő csak „keserű bántalmazást, égbekiáltó hálátlanságot" nyer mél­tatlanokat dicsőítő nemzetétől. Sértődött hangon utasít ja vissza Horváth Mihály indokolt állítását, hogy őt már katonai képzetlensége miatt sem lehetett fővezérré tenni. „Isten fényes tettekben mutatta ki azt — írja —, ki hivatva volt a honmentési háború fő­vezérletére." Ez a hivatott vezér ő volt : „erre pedig Isten kegyelméből magam magamai teremtettem". Mindebből érthető, hogy amikor az ozorai siker után az igazi politikai vezér s a legnagyobb katonai tehetség, Kossuth és Görgey találkoztak : Perczel megértésüket ellene irányuló csel­szövénynek látta, különösen miután Görgeyvel már előbb 1 Szokoly : Mészáros. 203. 1. 2 Károlyi A. : Batthyány Lajos főbenjáró pere. I. Említi a bécsi feljegyzéseket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom