Századok – 1937
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303
290 révész imre. nak neve alatt Jesuitákat bocsátott ki, és ekképen az Sátán világosságnak Angyalának tettetvén magát, hitegeti ez világot és az juhoknak ruhájában öltözvén, farkas módra ólálkodik". „Mostanis az Római Antikrisztus sok fejedelmeket melléje vonván, minden álnokságával, kegyetlenségével és hatalmával ezen igyekszik, hogy az Evangéliomnak hirdetőit sok tartományokban megháborítsa és az előbbi rettenetes setétségre visszatérítse az embereket." Egy szó sincs az egész előszóban (amint mindjárt látni fogjuk, az egész terjedelmes és elég rendszeres teológiai tankönyvben is alig van) az antitrinitár izmusról és éppúgy nincsen szó erről Gönczi Fabricius György püspök-lelkipásztornak abban a, szintén a debreceni tanácshoz intézett, nevezetes ajánlásában sem, amellyel Félegyházi Tamásnak általa befejezett Újszövetség-fordítását,2 mely mindjárt a Félegyházi halála évében megjelent, vezette be. Ellenben Gönczi ajánlása is világosan utal arra, hogy „az Antikrisztusnak országa és tudománya killyebb-killyebb árad naptínként. Az fejedelmeknek, uraknak, nemeseknek és az községnek az Isten tisztességére és az ő Anyaszentegyházára kevés, gondjok vagyon . . ." Pedig Gönczi ebben az ajánlásában a magyarországi és különösen a debreceni reformáció egész addigi történetére visszatekint : egyáltalán nem lett volna indokolatlan, hogy a mindössze másfél évdizeddel azelőtt lezúgott unitárius áradatra is tegyen legalább egy célzást. Nem tett, mert akkor már nem ez volt a közvetlen veszedelem. Miként lehetne így azon csodálkoznunk, hogy a Félegyházi 1586—87-i siratói sem emlegették, illetőleg nem részletezték a másfélévtizedes eseményeket — akkor, amikor őnekik nemcsak az általános egyházpolitikai helyzet, hanem a szeretett halottjuk iránti személyes kegyelet is hallgatást parancsolt erről ? ! Mert nagyon szerették a szegény Tamás uramat s ennek a szeretetnek forró lüktetése, könnyes fájása minduntalan kitapintható a hideg és elcsépelt klasszicizáló képek és szólamok cikornyái között, a már unalmasan ünnepies 1 Ugyanígy nincsen annak a „rövid Catechismus"-nak a magyarországi református lelkipásztorokhoz intézett ajánlásában sem, amely a könyv e harmadik kiadása „mellé adatott" legelőször : „contra horrendos errores, qui passim iam grassari coeperunt". A „graszszálni" kezdő rettenetes tévelygések nem lehetnek mások Félegyháziék gondolata szerint 1583-ban, mint a római katolicizmus újból érvényesülni kezdő tanításai. 2 Az mi Urunk Jézus Krisztusnak Uj Testamentuma avvagy frigye (Debrecen, 1586. R. M. К. I. 218.)