Századok – 1937

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303

féle g v házi tamás. 279 azt is tudjuk, liogy itt forgatta, bizonyára igen nagy érdeklődéssel, Kálvin genfi utódjának, teológiája hűséges terjesztőjének és továbbfolytatójának, Beza Theodornak azt az 1554-ben, Genfben kiadott híres művét (De Haereticis a civili Magistratu puniendis Libellus, adversus Martini Bellii faraginem, et novorum Academicorum sectam), amely­ben ez Castellio Sebestyénnek (Martinus Bellius), a század egyik legfüggetlenebb gondolkozójának, Kálvin ellen a Servet­ügyből kifolyólag intézett, keresztyéni idealizmustól, de személyes gyűlölettől is fűtött éles támadását igyekezett kivédeni, erőnek erejével bizonyítani akarva, hogy igenis a keresztyén világi hatóságnak a jus gladii-t is igénybe lehet, sőt kell vennie az „eretnekekkel" szemben. Az ifjú Félegyházi Bezának ezeken a fejtegetésein — teológiailag amúgy is egyetértvén velük — úgy látszik, annyira föllelkesedhetett, hogy a könyvet sajátkezű ajánlással 1566-ban megküldte ajándékba Méliusz Péternek, akinek hasonló gondolkozását az „eretnekek" jogosult világi megbüntetéséről bizonyára már debreceni diákkorából jól ismerte és akinek talán lekötelezettje és — mint fiatalember a nem sokkal idősebb, nagytudású és viharzó szenvedélyű püspöknek — való­színűleg őszinte csodálója is volt.1 Wittenbergből hazakerülvén, az akkor már elég jó hír­nevű mezőtúri iskolának lett egy esztendeig népszerű rektora ; mindenfelől gyűlt iskolájába az ifjúság.2 Ámde szülővárosa már egy esztendő múlva hazahívta és a maga iskolájának élére állította.3 Két esztendeig működött Debrecenben olyan 1 JeneiF. : Félegyházi Tamás könyvajánlása Méliusz Péterhez. Győri Szemle, 1935. 199. 1. Figyelmeztetésemre a szerző szíves volt magánlevélben helyesbíteni a közleményében foglalt amaz állítását, hogy a bejegyzés dátuma 1555 volna. A helyes dátumú szöveg — amelyet a szerző egy lekötelező szívességgel részemre készíttetett fényképmásolattal is igazolt — a következő : Clarissimo uiro D. Petro Melio pastori eccle :/ siae Debreciensw Thomas Feleghazi mittit. 1-566. A könyv később valamiképen a Naprágyi Demeter, a század­fordulón Erdély ellenreformáeiós róm. kat. püspöke tulajdonába került ; egyéb könyveivel együtt jelenleg a győri székesegyház régi könyvtárában van. — Fólegyházi Tamásnak más kezeírását ezen a bejegyzésen kívül mindmáig nem is ismerjük. 2 Redditum ut exeepit Thurinum mollibus ulnis, Coepisti ingenii promere dona tui. Protinus accelerans hinc inde aurita juventus, Gymnasii complet tecta diserta tui. Teque bonas discit Reetore fideliter artes, Dum bis sena semel sydera [!] Phoebus obit. (Threnos B2.) Usa ego legitimo mihi te mox jure reposco, Iure sibi natum si petit ulla parens.

Next

/
Oldalképek
Tartalom