Századok – 1937
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben 273–303
278 révész imre. január 18-tól három éven át folytatta nagyon szorgalmas tanulását : főként bibliai tanulmányokkal és a két szentírási nyelvvel foglalkozott.1 Már ezirányú érdeklődésében megnyilatkozik tehát a későbbi bibliafordító. De legújabban Inde Silesiacae permenso jugera terrae Praebuit hospitium regia Bresla tibi. Alhiit hanc plenis urbem niger Odera ripis, Odera, par amni magne Tibisce tuo. Misniacis tandem superatis finibus, Albim Saxonicum, latis eonspicis ire vadis. Conspicis, et laeta currentem voce salutas, (a nyomtatványban a „currentem" szó kézírással — helyesen — javítva, a nyomtatott. " current unr'-ról, ami sajtóhiba), Híe fuerat longae meta petita viae. Qui madido postquam vidit tua lamina vultu, Coepit arenosis tardius ire vadis. Coepit, et extollens caput udum, talibus infit : Perge : eris Ungariae gloria magna tuae. Nee secus ingresso muros, plausere sorores Leucorides, totis quam celer Albis aquis. (Threnos B2.) Annyit tehát e naiv és nyakatekert késő-humanista dagályon át is világosan megmutatnak e sorok, hogy 1. Félegyházi Tamás Krakkót és Boroszlót csak meglátogatta, ott nem tanult (egy, már református szellemű itthoni képzést kapott nagydiáknak e két helyen nem is volt már akkor mit keresnie : amott akkor már a humanista reformszellemtől többé nem befolyásolt, erősen római katolikus, emitt, a boroszlói nem egyetemi rangú iskolában, szigorú lutheri szellem uralkodott) s általában nem is tartózkodott egy-egy évig ; 2. Odera-melletti Frankfurtban pedig egyáltalán nem is járt Félegyházi, ezt csak a Boroszló mellett is elfolyó Odera emlegetéséből koholta — hirtelen, átfutó egyszeri elolvasás után — Fraknói Vilmos. (Frankfurt akkor még lutherkövető egyetemére különben is éppoly kevéssé lett volna értelme tanulni mennie, mint a másik két helyre ; de egyébként is — nézzünk a térképre ! — mekkora vargabetű lett volna az o.-frankfurti út, amikor egész utazásának nyilván Wittenberg volt a célja !) — Itt jegyzem meg, hogy nem tudtam megállapítani a rendelkezésemre álló irodalomból, vájjon a Krakkót állítólag alapított Krakus, Krak, vagy Krok nevű mondai hősnek az. itáliai Gracehus-sal való azonosítása Gyulai János saját leleménye-e, vagy máshonnan vette. Annyi kétségtelen, egyfelől a Visztula, másfelől a „regia" emlegetéséből, hogy Krakkóról van szó. 1 Quid memorem quanta hîc tractaris sedulus artes G'ura ? qua linguas sedulitate duas. Saepius ad pingues tibi mos vigilare lucernás, Et studiis tota nocte vacare fuit. Praecipue evolvens sacrorum oracula vatum : In studiis multum est optima scire sequi. Unde tua, Israël puris de fontibus hausta Doctrina, in pretio convenienter erat. Sudasti hîc patiens incommoda plurima, donec Gramine ter tellus, ter nive tecta fuit. Praeclaris tandem studiis feliciter auctus, Es patriis iterum redditus inde focis. (Threnos B2.)
