Századok – 1937

Szemle - Znaniecky; F.: The sociology of the struggle for Pomerania. Ism.: Elekes Lajos 264

264 szemle. majd Mátyás és főleg a törők idők alatt, amit Ausztriának s elsősorban Bécsnek kellett kivédenie, — hanem azzal is, hogy a Dunamedence középpontjában helyezkedve el, a medence vezetését megszerezni igyekezett. Ha ez megtörténhetik csak egyszer is a történet folyamán — mert szerinte ez sohasem következett be -—-, akár Mátyás idejében, akár később török segítséggel, menthetetlenül a németség romlását idézte volna elő. Ha Ausztria nincsen többé, a török-magyar csapatok egész Délnémetországot játszva birtokukba veszik s a németek lehanyatlása egész Európa elbalkániasodására vezetett volna. Talán még a tengerentúli földrészek fejlődése is más irányt vett volna. A könyv célzatos és elfogult. Szerinte Ausztria a „Schild und Herz" nemcsak a németségben, de egész Európában. Bécs és Ausztria nyugatvédő szerepét erősen túlozza meg nem lévő veszélyek s a magyarságnak állandó, véres ellenségként való emlegetésével. És éppen a védőszerep révén nagyítja Ausztria jelentőségét is az európai szellemi életben. Az ilyen külsőséges, mechanikus és túlzó megokolások helyett mélyebb vonásokat is lehetett volna találni Ausztria történeti egyéniségének s szerepének kidomborítására. Benda Kálmán. Sobieski, W. : Der Kampf um die Ostsee. Leipzig, 1933. 8° VII, 269 1. — Znaniecki, F. : The sociology of the struggle for Pomerania. Torun, 1935. 8°. 581. A Torunban székelő Balti Intézet immár tízéves fennállása alatt hatalmas munkásságot fejtett ki. Eredeti célja, mint szabályai 2. pontjában olvasható : „Vizsgálni a Baltvidék gazdasági, politikai, nemzeti és egyéb Viszonyait, Lengyelország érdekeinek szempontjából". Első éveinek munkája Pomeránia lengyel kapcsolatainak felderítésére irányult, s intenzitásával a német Heimatforschungokra emlékeztet. Idevágó, túlnyomóan lengyelnyelvű tudományos kiadványsorozatai közül a „Balticum" csoportban jelent meg S. áttekintő munkája ; a francia-, illetőleg angolnyelvű, népszerű „Balti Zsebkönyvtár" kiadványai közt Z. rövid társadalomelemző fejtegetése. Előbbi a Nyugat-Pomerániáért vívott évszázados lengyelnémet küzdelem történetét, utóbbi pedig e küzdelem mélyenfekvő okainak népszerű vázlatát adja. A lényeg nem ideiglenes politikai alakulásban, de különböző társadalomszerkezetek érintkezésében keresendő ; főfaktora nem az állam (a XVII. századi svéd uralom nem maradandó), hanem a kulturális alapú nép és nemzet. A német népiség felülmaradását nem lehet race-alapokra visszavezetni, s pusztán a fensőbbséges kultúra és államszerkezet hatására sem ; a küzdelem megindulásakor a német törzsek egyházi és birodalmi érintkezései expanziós lehetőségeket jelentettek a vérségi, exkluzív pomerán szervezettel szemeben. (Z.) A Visztula-vidék őskultúrája szláv, szlávokat találunk az Odera torkolatvidékéig. E területen először a lengyel államterjeszkedés hatása érezhető, a német határgrófok hatásköre a Warthe vidékéig ér. Adalbert és Radzim térítései a lengyel fennhatóság következtében nem találnak ellenállásra (csak a Visztulától keletre élő független poroszok tanúsítanak erős ellenállást). A keresztény kultúrmunkában a németség jelentékeny szerepet visz, de a kezdeményezés főérdeme a lengyel uralkodóké. A lengyel hatás népileg kimutatható Kujávia és Danzig vidékének lakossága közt. A nyugati területeken azonban a korai lengyel hatást elmossa a XII. századi szász terjeszkedés, mely a lengyel állam meggyöngülését kihasználja, s térítés címén, valóban földszerzés céljából a már keresztény pomerán hercegeket is hódolásra kényszeríti. A liibeck—rigai