Századok – 1937

Szemle - Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből; 1780–1830. Ism.: Réz Henrik 255

szemle. 255 Végeredményben E. könyve sok mindent kimerít, ami az emberek szélesebb értelemben vett mindennapi életének jelenségei közé tartozik és így használható, sőt nélkülözhetetlen forrásértékelés a nagy francia forradalom korában lezajlott európai : németbirodalmi, lengyel, orosz, angol és északi állambeli események történetéhez. Komoróczy György. Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780—-1830. Budapest, 1935. M. Tud. Akadémia. 8°. 368. 1. W. e korszak egyes részleteire vonatkozó tanulmányok és saját levéltári kutatásai alapján lelkiismeretes összefoglalást ad. Bőséges adataival megvilágítja a legkülönbözőbb okokat és tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy a tiilnyomóan német lakosságú két kis városból ötven év alatt az ország politikai és irodalmi középpontja legyen. A folyamat az egyetemnek Budára való áthelyezésével kezdődött (1777), ennek könyvtára volt az első nyilvános könyvtár fővárosunkban. Ezt követték II. József alatt a cenzúra enyhülése, a türelmi rendelet, a kormányhivatalok áthelyezése Pozsonyból Budára és az első magyar színielőadások. Az új nyomdák a hírlapirodalmat és a tudományos folyóiratokat indítják meg az új fővárosban. Az 1790.-Í budai országgyűlésen az írók is összetalálkoznak, a politika küzdelmes úttöréseivel karöltve jár az irodalom megmozdulása is. Kármán József már akkor irodalmi középponttá akarja tenni Pestet, de a Ferenc alatt beállott reakció a magyar szellemi életet is megfojtja. W. kitűnő írói arcképei és jellemrajzai mellett az egyes intézmények történetét is adja, végigkísér a Széchényi-könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapításától a Marczibányi-Intézet, a Tudományos Gyűjtemény, a könyvkereskedelem és könyvkiadás hősies harcán egészen a Tudós Társaság megalapításáig, amikor Széchenyi István megkezdte reformmunkálatait és együttműködését a Tudós Társaság tagjaival. Az első próbálkozásoktól a Tudós Társaság nemzeti jelentőségű munkájának kezdetéig benne van minden idevágó a könyvben. Megbízható adataiért a szakemberek haszonnal forgathatják. Réz Henrik. S. Szabó József : A ceglédi református iskola története, 1545—-1936. Cegléd, 1936. 8°. 213 1. A ceglédi református iskola 1869 óta csupán elemi iskola, de története a középfokú iskolázás múltjához is adalékul szolgál. Sz. könyve pedig még tágabb körű : bizonyos irányban a magyar iskolaügy alakulásának is érdekes rajza. Értékét nem az iskola jelentősége adja meg, mert a ceglédi iskolának nem volt semmi különös szerepe a magyar nevelés történetében ; csak egy volt sok hasonló között. Ez a kötet azonban éppen azért értékes, mert a sok, jórészt azonos sorsú iskola közül egynek a történetét lehetően teljesen összeállítja. Ilyen munkára sokra volna szükségünk ; csak ilyenek alapján lehetne végre egyszer megírni a magyar nevelés történetét. — Itt azt találjuk, amit a legtöbb középiskolának 1896-ban vagy akkortájban írt története nyújtott : egy intézménynek keletkezése óta végbement alakulását ; azonban tudatosan úgy, hogy ez a rajz az alföldi református iskolák életének képe legyen. A kicsiny tárgyat széles keretbe helyezi, Így a ceglédi iskola sorsát a magyar sors részeseként ismerjük meg, a változásokat az egyes korok életéből, törekvéseiből, társadalmi és gazdasági viszonyaiból könnyű megértenünk s bár ez a kis pont, a ceglédi iskola, a nagy mozgalomban néha eltűnik a szemünk elől, a szerzőnek mégis sikerült alakulásának menetét egészében tüntetnie fel. Maga mondja, hogy adatai, kivált a XVI. századról, hiányosak, de megnyugtató, hogy ahol feltevéssel és gyanítással kell segítenie a hézagokon, ott is távol van tőle minden