Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

230 baháth tibob. Európa megszervezése, megoldása emez évszázadokra visszanyúló nagy dunatáji problémának.1 A kisantant „misszióját" jobban teljesíti, mint a régi Monarchia. Először, mert demokratikus szellemű, azaz korszerűbb. A vezetés ugyanis mind a három államban a parasztdemokrácia kezében van, amely eleve mentes a Monarchia elmaradt feudalizmusától. Másodszor, mert külpolitikája nem német irányú, s így jól megfelel a dunai kisnépek érdekének. Ez a harmincmilliós „gát" a legjobb biztosíték arra, hogy a német áradat ne folyhasson Kelet felé, s kiegészíti a francia „gátat", mely viszont Nyugatot védi.2 A kisantantnak a régi osztrák-magyar állameszme helyére való beiktatásával a francia nyelvű dunatáji történetírásban le is zárul az a nagy gondolati körpálya, amelynek kezdetéül az 1871. évet jelöltük meg. Amig kezdetben e historiográfiának vezetői franciák voltak, addig a háború után az irányítás már jórészt oláh és cseh nemzetiségű tudósok végzik. S ezzel a kocka is fordult : régen elsősorban francia érdekeket képviselt ez a történetírás, ma már elsősorban kisantant-érdekeket. A magyar történetírásnak ez a változás nem lehet közömbös, tehát éberebben kell őrködnie, mint valaha, mert itt nemcsak tudományos, hanem nemzeti érdekeink is veszélyben forognak, hisz' a világ közvéleményének irányításáról van szó. Kötelességünk, hogy e balkáni irodalmi dumpinggel szemben kellő súllyal hallassuk a magunk igazát. Baráth Tibor. 1 A. Chmelar : Le problème autrichien et l'Europe centrale. Le Monde slave, V. évf. 1928. 413. 1. — Eisenmann i. m., 391. 1. 2 Le Monde slave, 1928. 335. 1. — Aulneau i. m., 613, 619. 1. — Calmette : Le monde féodal, 24. 1.