Századok – 1937

Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 1–51

AZ ANONYMUS-К ÉRD ÉS REVÍZIÓJA. 11 Quartus decor regiminis est fidelitas, fortitudo, agilitas, comitas, confidentia principum, comitum, militum...1 Si eris pacificus, tune dixeris rex et regis filius atque amaberis a cunctis m i 1 i t i b u s ; si iracundus, superbus, invidus, inpacificatus super comités et principes cervicem erexeris, sine dubio fortitudo m И i t u m hebitiido erit regalium dignitatum et alienis tuum tradetur regnum.2 Szent István törvényeiben, mint ismeretes, több ízben felsorolva találjuk a kor társadalmi osztályait. Elmellőzve a törvények részletes ismertetését és az azokhoz fűződő problémákat,3

itt, célunknak megfelelően, csupán az azokból előtűnő rétegződést bátorkodunk bemutatni : Int. 4. princeps comes I. 15. comes -, , miles vei aliciims miles . u i i.vir ubertatis — vulgaris I. 19. maiores I. 21. I. 35. minores et vulgares dives comes — miles pauper et vul is tenuis & Szent László és Kálmán törvényeiből és már részben okleveleiből más kép tárul elénk. A legfelsőbb réteg jelölésére még mindig használatos a p i n с e p s kifejezés (amely különben egészen a XII. század végéig leggyakoribb technicus terminus a „főurak" megjelölésére) : L. III. 1 : Notum etiam faciat (t. i. a király követe) : totius Hungarie principes sacramentum fecisse . . . (Závodszky, 173. 1.) L. III. 15 : Quicunque erga regis et principum décréta fregerit ... (U. o. 177. 1.) L. II. 1 : . . . ut qualiscumque proximus principum reperiretur in furti culpa . . . (U. o. 166. 1.) 1 Jogtörténeti szempontból igen figyelemreméltó sa princeps és m i 1 e s megjelölések értékét pontosan meghatározza az a két kiegészítés, mely a XVI. századi Illosvai kódexben e pontnál található. Aprincipum után ugyanis ezt az — egyébként csak a 13. század óta használatos — kifejezést találjuk : baronum s a militum után : nobilium, amivel a késői, kétségtelenül jogtudós javító a fenti két megjelölést a saját korának megfelelő elnevezéseivel „magyarázni" akarta, — véleményünk szerint — nem is egészen helytelenül. 2 Závodszky L. : A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék : A törvények szövege.) Budapest, 1904. 136. 1. 3 Ld. főképen : Hóman B. : A társadalmi osztályok Szent István államában. Békefi-emlékkönyv, Budapest, 1912. ; Erdélyi L. : Árpádkori társadalomtörténetünk legkrtikusabb kérdései. Tört. Szemle, 1914—15.