Századok – 1937
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230
220 baráth tibor. Ez a római uralom után Délkelet-Európában fennmaradt nagy parasztdemokrácia a középkor folyamán, vagy rögtön az impérium bukása után elkezdett politikailag szervezkedni. Minthogy a barbároknak — besenyőknek, tatároknak — minden érdekük a lakosság megőrzését kívánta, nem bántották, sőt elősegítették a Róma abdikációjávai párhuzamosan meginduló kis autonóm kormányzati egységeknek (Romanies autonomes) kialakulását. Ezek a helyi közigazgatási alakulatok a dáciai paraszt lelkét uraló három gondolati elemen, a birodalom eszmén, az örökségen (az a tudat, hogy Dácia földje az övék) és a nemzeti interpenetráción (?) épültek fel s legkésőbb a XII. században állammá fejlődtek — állammá a szó legteljesebb értelmében.1 Az első oláh Románia (Romanie roumaine) a IV. század második felében az Alduna mentén jött létre.2 Azontúl számuk — úgy látszik — gyorsan szaporodott. Volt ilyen független „Románia" (Vajdaság) Erdélyben is, Biharban, amely szintén a magyar honfoglalás előtt keletkezett.3 Bizánc felé a IV. század végétől Silistria és Vicina között több „fejedelemség" is volt. Az első okmány, mely oláh államról beszél, 1247-ből való. Nem valószínű azonban, hogy ez alkalommal új, a tatárok által szervezett államról lenne szó, hanem egy már régebben meglévő államról.4 Mindent összevetve „1100 felé létezett már egy nagy, pásztorokból álló ,01áhia' (Roumanie rurale), melynek ugyan még nem volt egységes politikai szervezete, de megvoltak egyházi ,törvényei', megvoltak szokásai és régi kultúrája. Utóbbi eléggé előrehaladott állapotban lehetett, miként ezt a társadalmi élet magasabb rendű jelenségeire alkalmazott latin szavak mutatják. Meg-1 J. Tourneur-Aumont : La Roumanie et l'idée romaine de frontière. „Mélanges Jorga", 795. 1. — A „Romániák" definíciója : Jorga : Raguse, 6. 1. és u. ő : Deux siècles d'histoire de Venise. (Bukarest, 1932.) 1. 1. — Idézett gondolati elemek : Jorga : Guide historique de la Roumanie. (Bukarest, 1928.) 30. 1. — A „Romániák" állammá alakulási ideje : Jorga : Raguse, 15. 1. — Az államalakulást a barbárok támogatták : Jorga : Les premières cristalisations d'Etat des Roumains. Bulletin de la Section historique de l'Académie roumaine, V—VIII. évf. 1920. 45. 1. 2 Jorga : La place des Roumains, I. 87. 1. 3 „Du Bihor, de la montagne occidentale, sortit le premier voévodat roumain indépendant, antérieur à l'invasion hongroise, de Transylvanie". J. Ancel : Les frontières roumaines. Géographie politique. Revue historique du Sud-Est européen, 1934. 26. 1. — Ménmarót, „duc des Roumains". Moroianu i. m., 50. 1. 4 Jorga : Les premières cristalisations d'Etat des Roumains, 33. 1. — A szóbanforgó okmány közölve Zimmermann-Werner : Urkundenbuch, I. 73. 1. (Jorga adata).
