Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

218 baráth tibor. ma úgy tekintik, mint az új középeurópai, sőt európai rendnek egyik oszlopát."1 A Csehszlovákiával foglalkozó munkák történeti szem­szög alatt megemlékeznek az új államban élő magyar kisebb­ségről is és általában csökkentik jelentőségét. Tibal nézete erre mintául szolgálhat. Szerinte a felvidéki magyar városok „többé-kevésbbé mesterséges eredetű szigetek, melyek sorsa a lassú eltótosodás." A köztársaságban élő magyarok száma 691.923, mely az összlakosság 4'8%-a ; Szlovákiában a lakosság 17'1%-a magyar. A csehszlovák törvényhozás kisebbségi kérdésekben igen szabadelvű. A föld­reform előnyeiben magyarok is részesültek, úgyhogy ez a kisebbségi kérdés nem olyan jelentőségű, mint a német.2 Egy másik nézet szerint a köztársaság német és magyar kisebbségi problémája mégis elég súlyos. Eszerint a magyarok száma 1921-ben 745.431, akiket a magyar kormány azért igyekszik minél sürgősebben visszaszerezni, mert azok Csehszlovákia demokratikus szellemét hamar elsajátítják és így lehetetlenné válik nemcsak az irredentizmus, hanem halálos csapást mérhetnek egyúttal a magyarországi feudális urak kormányzatára is. A kisebbségi kérdést Csehszlovákia tíz év alatt jobban megoldotta, mint a Habsburg-monarchia évszázadok alatt.3 Ha végül összehasonlítjuk a megelőző korszak francia­nyelvű történetírásának cseh történetszemléletét a háború utánival, megállapíthatjuk, hogy a változás óriási : a szem­lélet nagy rugalmassággal hozzáidomult a békeszerződések által újraépített középeurópai helyzethez és teljesen szol­gálójává lett a cseh imperializmusnak. 6. Románia. Róma már Augusztus császár ideje előtt és alatt is kísérletet tett arra, hogy a germán világot a Rajna mentén leigázza, de jelentős eredményt nem sikerült elérnie. Trajanus császár ezért hatalmas katonai műveletet hajtott végre : Bohémiát és Erdélyt birtokba vette s így egy Kelet felől vett hatalmas mozdulattal igyekezett Germániát lenyű­gözni.4 Bohémia és Erdély mai birtokosa — előre is sejtheti az olvasó — ugyanazon németellenes szövetségi rendszerben óriási értéket jelent ! 1 Lafond et Desfeuilles i. т., 201. 1. és Tibal i. т., 97, 44, 5. 1. 2 Tibal i. т., 39, 66, 77, 85. 1. 3 F. Damiens : Les minorités en Tchécoslovaquie. Le Monde slave, VII. évf. 1930. 253, 212, 213, 259. 1. 4 Jorga : La place des Roumains, I. k. 20. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom