Századok – 1937
Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202
az anonymus-kérd és revíziója. 191 hozzávesszük azt a körülményt, melyet Fest többször idézett tanulmányában részletesen kifejtett, hogy a Gesta Hungarorum írója kétségtelenül ismerte a XII. század végén vezető helyen álló angol gesta-irodalmat : igen valószínűnek tarthatjuk, hogy az az iskola, ahol a magyar honfoglalás történetírója „egykor" ,,in Scolari studio" „mestereitől" többek között a trójai históriát tanulta, azonos volt azzal az apátsággal, ahol esztergomi kanonoktársa, a „jó emlékezetű" Bethlehem örök pihenést talált. 1196 április 23-án meghalt Béla király, aki „dicsőséget és győzelmeket halmozott nemzetére", — mint egy külföldi krónikás feljegyezte róla.1 Utódja Imre lett, akit már atyja életében megkoronáztak. Az új királyt III. Béla régi kancellárja, Katapán még két évig szolgálta, magister Petrus azonban, aki, úgy látszik, etájt nyerte el az e s z t e rg о m i prépostságot, III. Béla halála után kivált a kancelláriából. Legalább is ez olvasható ki abból a rendkívül érdekes levélből, melyet III. Ince pápa mindjárt uralkodása elején, 1198 január 30-i kelettel a győri püspökhöz és a bakonyi apáthoz intézett, a már említett registrum-megcsonkítási ügyben : P. mester esztergomi prépost, az „angol" Róbert mester, valamint Azo presbiter kihallgatása végett. Első sorai így kezdődnek : Inauditum falsitatis genus tam novitate nocendi quam presumptionis audacia universa fere hactenus inventa genera falsitatis excedens, perpetratum predecessorum nostrorum temporibus (!), nostris est auribus revelatum. Sane proposuerunt nobis dilecti filii magister R. prepositus Colocen(sis) et m agister I. archidiaconus Seghedien(sis), quod magister L. Tarvisinus (a siglák kora!) olim (!) ad apostolicam sedem accedens, de regesto felicis recordationis Alexandri pape predecessoris nostri quamdam chartam dolose abscidit. . . Cum autem idem prepositus abbas S. Genovefe, salutem et dobitam tanto patri reverent iam. (c. 444.) — Ep. CLIX : Fratri W. de Bieria, Stephanus S. Genovefe d i о t u s abbas, salutem utriusque ab eo, qui in adventu suo facit utraque unum. (c. 445.) — Ld. ezenkívül alább a 200—-201. l.-on idézetteket. 1 Bela per Ungariam terrae regnante, Laudes et victorias suis cumulante, Moritur. Chron. Rhytmicum. (MG. SS. XXV. 354. 1.) Nem érdektelen a dánországi Geneologia Ingeborgis reginae, mely Belam glorios um regem Hungariae-t ír. (MG. SS. XXIX. 165. 1.) Hogy III. Bélát népe még évtizedek múlva is ,,legdicsöségesebb"-nekl tisztelte, bizonyítja a Váradi registrumnak az 1226. évből származó következő bejegyzése : Tecus, filius Dionysii artificis, qui aperuit in elevatione sepulchrum Sancti Ladislai regis et a gloriosissimo rege Bela dato pro eo artifice perpetua libertate donatus est . . .j (352.).
