Századok – 1937

Szemle - Sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Ism.: Varga Endre 118

118 szemle. Emlékkönyv. Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából kiadta a Katona József Társaság. Szerkesztette dr. (Jarzó József. Kecskemét. 1935. 8°. 129 1. Hornyik János Kecskemét város szülötte, tisztviselője, mindenekfölött pedig historikusa volt. Négy kötetes várostörténete fölött hét évtized mult el s ha szemlélete, érdeklődése, sőt stílusa is ósdinak tűnik fel ma már, a munka, megbízhatósága értékéből mit sem vesztve, ma is egyik sokat forgatott és idézett helytörténetünk. A szülővárosban, ahol egyébként utcanév is megörökíti Hornyik emlékét, 1894-ben már megjelent egy Hornyik-emlékalbum, melyet most, halála félszázados évfordulóján, a Katona József Társaság jóvoltából, de a város vezetőségének és közönségének megértéséből is, újabb emlékkönyv követett. Valósággal tehát Hornyik-kultusz él Kecskeméten s e szokatlan jelenséget örömmel regisztráljuk mint a történetírói munka — részben bizonyára a lokálpatriotizmus tisztes elfogrütságából is táplálkozó — megbecsülésének a jelét. Az emlékkönyv a bevezetések után Hornyiknak tizenegy olyan kisebb tanulmányát tartalmazza, melyek hat-hét évtizeddel ezelőtt kecskeméti lapokban láttak napvilágot. A cikkek e lapokban, melyekből teljes sorozatot Kecskeméten is csak egyet ismernek, ma már valóban hozzáférhetetlenek, de a történetírói körökhöz egyébként is csak ez újabb megjelentetés által jutnak el. A múltból már valósággal kiásott helyi vonatkozású Hornyik-cikkek nem egyforma értékűek. Egyesekkel bizonyára csak a kegyelet láttatta meg másodszor is a napvilágot, mások ellenben — így a mult század első felében lejátszódott, a parasztpolgárság és a bennlakó nemesség viszonyára érdekes fényt vető társadalmi mozgalmakról, valamint a város sokévszázados pesti házbirtokáról szóló tanulmányok — ma is fel fogják kelteni a figyelmet. Igen hasznos munkát végzett Garzó városi főlevéltárnok a változatlan állapotban közölt cikkek kimerítő jegyzetelésével. A ma már nem ismert Hornyik-korabeli viszonyokhoz kapcsolódó cikkek megértését e kitűnő jegyzetek teszik lehetővé. Szabó István. Sztankai István: A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Budapest, 1935. 8°. 272 1. Sz. — kissé homályos, de kétségtelenül nagyon szerény című — munkája voltaképen gyakorlati célokat szolgáló kézikönyv, közelebbi ismertetése tehát nem e folyóirat keretébe tartozik ; itt mindössze azért foglalkozunk vele, minthogy a gyógyszerészet múltjára vonatkozó adatokat is tartalmaz. A munka, bizonyos általános alkotmányjogi természetű bevezetés után, két főrészből áll. Az első rendszerbe foglalva adja a gyógyszerészet ügyét szabályozó, jelenleg érvényes rendelkezéseket : törvényeket, kormányhatósági rendeleteket és egyéb jogszabályokat s közben, az egyes kérdéseknél, természetesen a jelenlegieket megelőző rendelkezéseket is ismerteti. Különösen messze nyúl vissza korban ott, ahol a gyógyszertárak jogi helyzetének, helyesebben tulajdonjogának fejlődését tárgyalja. A magyarországi gyógyszerészet kezdeteiről, régmúltjáról itt előadottak azonban bizonyára csak a tárgy élénkítésére kívántak szolgálni, általános történeti öszszefoglalásnak ugyanis túlságosan vázlatosak ós hiányosak volnának. A könyv második fele a székesfőváros területén működő gyógyszertárakkal foglalkozik kerületenként és egyenként : szól a gyógyszertárak keletkezéséről, helyéről (helyváltoztatásairól), s felsorolja eddigi tulajdonosaikat. Ez elsősorban mai, praktikus rendeltetésű segédkönyv tehát a magyar gyógyszerészet közelebbi múltjára nézve is szolgál bizonyos útbaigazításokkal s e tekintetben mintegy kiegé-