Századok – 1936
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75
DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA. 1561 1571. 65 az úrvacsoratanban is olyan nézetet vall, amely sem a római katolicizmus, sem a reformátori protestantizmus oldalán nem otthonos. ,,A kenyeret az Úr vacsorájának idején, nem mondotta Jézus ő testének, sem figurate, sem simpliciter, az az semmi okkal, hanem csak az ő testét mutatta az ő tanétványinak." (M.—A. K3 ). Tudniillik mikor a legjobban vitatott következő szavait mondá : ,,Ez az én testem", akkor nem a kenyérre, hanem a saját testére mutatott rá ! Ez a különc és képtelen, csak rajongó agyban megszülethetett értelmezés első látásra felismerhetően Luther wittenbergi tanártársának, a reformáció legelső radikalizálójának, az erősen misztikus-spiritual]'sta hajlamú Karlstadt (Bodenstein) Andrásnak híressé vált tanítása. Előtte már háromszáz évvel felbukkan az Űr szavainak ez az önkényesnél is önkényesebb értelmezése középkori katharos és valdens körökben,1 de semmit sem tudunk arról, hogy Karlstadthoz ezektől jutott volna el, valószínűbb, hogy legalább viszonylag önálló leleménye volt s a reformáció korában a köztudat kizárólag az ő nevéhez is fűzte. Tőle vették át aztán egyes anabaptista körök Németországban és Németalföldön, aminthogy anabaptista körökben — a spiritualista alapjellemnek megfelelően — mindig nagyobb rokonszenvre talált az úrvacsorának s közelebbről az Ür említett szavainak jelképi és szellemi, mintsem reális testi értelmezése.2 A református iránynak épp emiatt is állandóan védekeznie kellett azzal a mind római katolikus, mind lutheránus részről állandóan felhozott váddal szemben, hogy tulajdonképen nem egyéb, mint a rajongás, az „enthusiasmus" előfutárja, titkos szövetségese s ettől legfeljebb csak a tempó dolgában különbözik. A Debrecent sújtó 1564-i vádak között is egyenesen meg van mondva, hogy ,,Scriptura sacra reiecta, Enthusiasmum fingunt" (M.—Ap. C2), amit Méliusz, a református irány szigorú és teljes biblicitását hangsúlyozva, joggal utasít ugyan vissza, de aminek az Arany-féle tanok debreceni kavargásában valami alapja, mint látjuk, mégis csak volt. 8. Magának Aranynak enthuziasztikus eszméit ezzel ki 1 H. A. Barge :Bodensteinv. Karlstadt. II. Leipzig 1905. 170. 1. „Dixit Hereticus aliquando, quod per Pronomen Hoc demonstravit Deus corpus proprium, intellegens [!] sic : Accipite materialem panem et comedite eum et postea tangens corpus suum dixit : Hoc est corpus meum." 2 K. Müller: Kirchengeschichte II/1. Tübingen 1911. 390— 392. 1. Századot. 1936. I—III. 5
