Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 38–75

DEBRECEN LELKI VÁLSÁGA. 1561 1571. 61 vezetőnek, 1550 szeptemberére forma szerinti zsinatot hívtak össze Velencébe, mintegy 60. nagyobbrészt olasz, kisebbrészt svájci, főként bündeni résztvevővel. Ez a más vonatkozásban már említett zsinat hozza 14 napig tartó tanácskozás után egyebek közt a következő határozatokat is : Angyalok, mint önálló emberfölötti lények, nincsenek. Ahol a Szentírás angyalokról beszél, ezen szolgákat ért : azaz Istentől valamely határozott célra kiküldött embereket. Csak egy ördög van : a „prudentia humana". A kígyón is, mely a Mózes följegyzése szerint Évát elcsábította, ez értendő. Az írás seholsem mondja azt, hogy valamely Istentől teremtett lény Istennek ellensége volna : Istennek csak a testi okosság az ellensége. Nincs más „pokol", csak maga a sír. Aranynál íme kissé módosított formában (a bűn az ördög !) mindezeknek a tételeknek a sűrített kivonatát viszontlátjuk. Az előbb kimutatott kapcsolatok után legvalószínűbb, hogy ez a sajátos bűn- és ördögtan is felsőolaszországi, esetleg délkeletsvájci vendég Magyarországon.1 Az embernél magasabbrendű lények ilyen, félig-meddig racionalista, allegorikus elmagyarázása a korai antitrinitárizmusban és spiritualizmusban még aránylag ritka. Servet például annyira nem vallotta, hogy egyenesen az ellenkező irányban ment túlzásba. („Ipse diabolus est omni carni potenter intrusus. Ipse Satanas est peccatum in nobis, habitans. Ipsémét est nobis morbus est mors"2 — amíg a velenceiek a pontos ellenkezőjét : „ipsum peccatum est Satanas" tanítják !). Ellenben annál inkább tanította az ördög elallegorizálását a század egyik legmerészebb és legromantikusabb, de erkölcsi jellem s főként őszinteség dolgában egyik leggyöngébb rajongója, a németalföldi Joris (Joriszoon) Dávid, aki a maga következetes és minden korlátot lebontó Kritik. 1885.21. skk. 1. O. Fock : Der Socinianismus . . . Kiel, 1847' 133. 1. 1 Egyes anabaptisták ugyan ilyenfélét már 1527 táján Ausztriában is tanítottak („Etliche sagen, es sey khain Teufl Vnd khain hell, denn Cristus hab sy zerstert"). Loserth : Dr. B. Hubmaier 209. 1. A morva huteri anabaptisták 1577-ben egy hesseni eredetű, Schmid Hermann nevű társukat már kizárják — noha 35 éve tagja a közösségnek —, mert tagadj a az ördög önálló létét, illetőleg azt, hogy az ördögök bukott angyalok volnának. Szerinte „sei . . . kein anderer Teufel, als der vom Weib sei geboren worden. Adam sei mit seinem Weib übereinkommen, die Sünde zu wirken, daher der Samen der Schlangen seinen Anfang genommen." Szerinte is tulajdonképen a bűn az ördög. Ld. Geschichtsbuch der Hutterischen Brüder . . . durch R. Wolkan, Al ta., Canada und Wien, 1923. 384—385. 1. 2 Trechsel i. m. 136—137. 1.