Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[175] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 tői kapta. Breznóbányán Tibély nevű kereskedővel szerződött Mészáros hadügyminiszter szui'onyszállításra, a szerződés szerint a nyersanyagot helyben kapta a vállalkozó. A kincstári uradalmak szolgáltatták a puskaagy készítéséhez szükséges bükk-, juhar- és kőrisfadeszkákat. Ágyiiöntő és golyókészítő műhely Ronicon létesült, ahol hat- és hétfontos ágyúkat, hatlatos vaskartácsokat öntöttek. A nyersanyagon kívül tanult szakmunkásokkal látta el a bányagrófság az ország különböző részein működő fegyvergyárakat és öntődéket. A pesti fegyvergyár üzembehelyezésekor is a szélaknai, körmöci, besztercei, ronici szakmunkások közül került ki a szükséges személyzet s kétszeres fizetést és havi 5—5 forint szállásbért kapott a fővárosban.1 A puskaművesek minden raktári készletét lefoglalták, polgári személyeknek tilos volt fegyvert eladniok s tartoztak mindennemű javítást elvállalni a hadsereg és a nemzetőrség részére. A fegyverszükséglet azonban oly nagy volt, hogy a kormány külföldről is próbált fegyvert szerezni. Általában a felszereléshez szükséges kész gyártmányok és nélkülözhetetlen nyersanyagok behozatala érdekében valóságos csempészhadjáratot folytatott.2 A termelés fokozására, valamint a kezelés egységesítésére aztán 1849 április havában minden műhelyt és gyárat a felszerelési kormánybiztosok felügyelete alá helyeztek. Sikerült a háborús ipar részére minden rendelkezésre álló munkaerőt összefogni s ezzel a munkaadók és munkások anyagi helyzetén is nagyot lendített a kormány a megalakulását követő 2—3 hónapos idő viszonyaihoz képest.3 A kereskedelem és a pénzpiac helyzete volt a legsúlyosabb. A gazdasági élet e két ágának nem vált javára sem az átalakidás, sem a háború. Az első hetekben gyors lefolyásúnak ígérkező valutaválság kereskedelmi és hitelválsággá mélyült. Láttuk, hogy a kereskedők visszautasították a bankjegyeket, ezzel maguk is hozzájárultak a normális forgalom csökkenéséhez. A pesti kereskedőtestület április 26.-i ülésén nyomatékosan felhívta tagjait, hogy fogadják el az osztrák bankjegyeket, mert bizalmatlanságuk teljesen alaptalan. Ha pedig a bankjegyeket ezüstre váltva otthon 1 Veres J. i. kéziratából. 2 Gelich R. : Magyarország függetlenségi harca, (Budapest, 1884—89.) II. 467., III. 427. 1. 3 A kovácsmunka például 33%-kal, a bognármunka 3%-kal, a kádármunka 1%-kal drágult. A kiskereskedelmi árak 5—15%-kal emelkedtek. „A vasnak magas ára, a legényeknek fizetendő drága bére miatt" következett. (Főv. lt. Gazdasági bizottság jkv.-e 1848: 2358., 2523. sz.)