Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[169] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 vetetlen maradt.1

Az állatállomány erősen csökkent, a sok fuvarozás a művelés elől elvonta az igásjószágot és a föld kellő megmunkálásához legszükségesebb jószág legjavát a katonaság vásárolta össze. Az állattartást a közlegelőkön történt foglalások és az uraság legeltetési jogának kétségbevonása tették nehezebbé.2 A termelés kellő beruházási és forgótőke hiányában nehéz feladatnak bizonyult, a bekövetkezett háború pedig újabb gondokat jelentett. Az ellenséges hadak a lázadó nemzetiségekkel egyetemben a vetéseket legázolták, vagy takarmányul használták. Pozsony és Nyitra megyében az osztrákok még a vetéseket is lekaszálták, Kővár vidékén a takarmányt elégették.3

A szerb pusztítások Krassóban, Aradban, Csongrádban ínséges időket hoztak.4

A lakóhelyeket kirabolták, a lábasjószágot elhajtották, úgyhogy a gazda kénytelen volt a gabonaraktárak és csűrök helyett a kezdetleges vermeléshez visszatérni, ha termését a fosztogatók elől menteni akarta. Ahol a termelés lehetséges volt, ott a legközvetlenebb szükségletekre szorítkozott. A volt jobbágyok alig termeltek többet, mint amenynyi saját szükségletükre kellett. Feleslegekkel csak az uradalmak rendelkeztek, viszont az értékesítés nehezebb lett. Pesten, az egyetlen nagy piacon a kereslet csökkent. A külföldi vásárlók elmaradtak és a termények nagybani eladása úgyszólván megszűnt. Az országos vásárok egyrészét nem tartották meg, a többin oly csekély volt a forgalom, hogy békés időben egy jó hetivásár felért velük.5

A termények szállítása az utak bizonytalansága és a katonaság vonulása miatt körülményes és költséges volt. Az ingyen fuvar megszűnt és a fuvardíjat a hadiszállítások felverték. Az olyan megyékben, mint Zemplén, Fogaras, Máramaros, melyek eddig kényérszükségleteiket más vidékek feleslegeiből pótolták, hiány jelentkezett. A kivitel Ausztria felé mélyen lehanyatlott s mindössze néhány határmenti megyére szorítkozott : az 1846. évhez képest 1848-ban több mint 20.000.000 forinttal, illetőleg 17—20%-kal csökkent.6 Most már az egyetlen nagy vásárló az állam lett. A hadsereg élelmezését 1 F. I. K. M. 1849 : 3/2. 2 A csongrádmegyei Szegváron a nép a közlegelőre kihajtott urasági jószágot agyon akarta verni. (F. I. K. M. 1849 : 207.) 3 F. I. K. M. 1849 : 3/4., 3/28. 4 Gazdasági Lapok, 1849. évi 26. és 27. sz. 5 Főv. lt. Pest város gazdasági bizottmányának jkve, 1849 : sz .1394. * Gazdasági Lapok, 1850. évi 50. sz. /