Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
614 í'ng.íR lászló. [154] lező beszolgáltatására hívta fel a Ház figyelmét.1 A képviselők többsége mégis a központi választmány előadójának, Lónyay Gábornak előterjesztése értelmében határozott, aki a papírpénzkibocsátást a körülményekhez képest a legmegfelelőbb műveletnek nyilvánította, mivel az még a folyó évben alkalmazható. A 61,000.000 forintos hitelkérelmet, ami lényegében kényszerkölcsön volt, a képviselőház megszavazta és a pénzügyminiszter a nem kamatozó pénzjegyek kibocsátására felhatalmazást nyert. Szeptember 4.-én a törvények szentesítése végett Deák Ferenc vezetésével 100 tagú küldöttség ment Bécsbe. Közben Kossuth, be sem várva a királyi szentesítést, elrendelte az 5 forintos államjegyek forgalombahozatalát. Batthyány helytelenítette Kossuth intézkedését és azon a véleményen volt, hogy ilyen körülmények között nem szabad az államjegyeket kibocsátani. Kossuth felhasználva Batthyány távollétét, a Házzal kimondatta, hogy az 5 forintosok kibocsátását helyesli. A törvény szentesítése körüli késlekedés „párosulva a teljes pénztelenség miatti kínos helyzettel, a magyar pénzügyek felelős miniszterét úgy formai és alkotmányjogi szempontból nyilvánvalóan törvényellenes lépésre bírta. . ,"2 Kossuth eredetileg 91,000.000-ra tervezte az államjegyek forgalmát. A költségvetési hiány fedezésén kívül 15,000.000 forintot kért az úrbéri kárpótlásokra és másik 15,000.000-t egy hitelintézet felállítására. Ezt a 30,000.000-s hitelkérelmét az országgyűlés elvetette.3 A Ház határozata értelmében a pénzjegyeket minden közpénztárban ezüstpénz helyett teljes névértékben kellett elfogadni, értéküket az állam közjövedelmeivel biztosítja és egyben kötelezi magát, hogy a kibocsátott jegyeket 1852-től kezdődőleg évente legalább 3,000.000 forintos részletekben bevonás útján fogja törleszteni. A pénzkibocsátás szeptember 1.-én megkezdődött : először 5, majd 1849. májusában 10 forintos és végül 100 forintos címleteket készítettek. A tervezett 1000 forintos pénzjegyek nem kerültek forgalomba, mert a felváltásuk lehetetlennek bizonyult kellő mennyiségű váltópénz hiánya miatt. Ezért 1849. júliusában, amikor a kormány Szegedre és Aradra menekült, 2 forintos pénzjegyeket is nyomattak. A megszavazott hitelt, 61,962.096 forintot a kormány 1849. augusztusában teljesen kimerítette és újabb hitelfelhatal-1 Hasonló javaslatról olvashatunk a Pesti Hirlap 1848. évi 99. szómában, július 5.-érői. 2 Károlyi Á. i. m. I. k. 242. és köv. 1. 3 Faragó i. m. 160. és köv. 1.
