Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
[19] A PORTA TÖRTÉNETE 1526—1648. 499 künn a határban tartozik, illetőleg az a hozadék, amit ezen a területen ki lehet termelni. A porta meghatározásában megkívánják a kaputól, hogy beférhessen rajta egy szénás, vagy gabonával rakott szekér, vagyis, hogy a telken élőket a föld bizonyos mennyiségű terménnyel lássa el. Aki szegény és nincs olyan módban, hogy fizethessen, annak telke nem számít a porták közé. A porta telekkel való azonosságának egy további feltételét láthatjuk abban az 1335.-i követelményben, amely szerint a porta után földesúri vonatkozásban az egész terragiumot fizetik.1 A királyi adóztatás az adóegység meghatározásában a földesúri adószedéshez kapcsolódik és egységnek olyan telket kíván, amit a földesúri hatóságok is egésznek és az adózás teljesítésére kötelesnek tartanak. így lesznek mentesek a portális adó fizetése alól már ettől kezdve az egyháziak és nemesek mellett a királyi, királynéi, egyházi és magán földesúri szolgák és különböző conditionarius elemek.2 Ezen exemtusok mellett a portális adózás alól magukat kivonok másik csoportját a privilegizáltak adják. Róluk már aránylag igen korán hallunk és minthogy számuk idők folytán egyre növekedik, nagy hatásuk lesz az adó jövedelmezőségének csökkenésére.3 A XIII. század második és a XIV. század első felében forrásaink szerint portán a földesúri hatalom alatt álló, elsősorban földműveléssel foglalkozó népek olyan egész telkét 1 A terragium fizetésének feltétele is kétségtelenné teszi, hogy a porta a teljes sessio, a belső telek összes pertinentiaival és utilitasaival. Egész terragiumot csak az ilyen telek után adnak. 1329-ben négy mármarosi falu hospesei terragium fejében ,,de singulis fundis integris" fél fertót fizetnek, „de singulis curiis, sive fundis agros non habentibus" pedig esak három pondus jár. (Fejér : Codex diplomatics VIII/3. 354. 1.) A porta tehát nem a szorosabb értelemben vett sessióval, nemcsak a belső telekkel azonos, az ehhez való tartozékok, jogok is összetevői. A sessio szűkebb jelentése : „sessio, seu fundus domorum vei hedificiorum". (Zichy-okmánytár I. 315. 1.) 2 1336 : Exceptis etiam servis et conditionariis nostris scilicet regalibus et reginalibus, necnon ecclesiarum conditionariis et nobilibus jobagionibus et regni nostri nobilibus similiter exceptis. (Szekfű i. m. 13. 1.) — 1342: Exceptis servis et conditionariis nostrorum regalium et reginalium, ecclesiarum ac aliorum quorumlibet, necnon exercituantibus servientibus dominorum terre. (U. o. 28. 1.) — 1351 : Villicos et servientes in propriis eorum possessionibus commorantes ac servos. (Corpus Juris, I. 172. 1.) 3 Már az 1342.-i szerződésben „exceptis ecclesiis, civitatibus vei aliis evident! privilegiata libertate fultis". (Szekfű i. m. 28. 1.) Az exemtiókról és privilegizálásokról Hóman i. m. 217. 1. Általában minden középkori adó legfőbb baja a számtalan immunitás, exemptio. Ld. C. Brinkmann megállapítását : Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Germ. Abt. 1931. 654. 1. 32*
