Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

476 TÁRCA. Velük szemben mi abban a helyzetben vagyunk, hogy a magyar nemzeti célok és érdekek szolgálatában állhatunk az igazság­szolgálatának sérelme nélkül, mert az igazság felderítésétől nincs mit tartanunk. Társulatunk 1935. évi történetéből megemlíthető mozzanat-, nak tartom, hogy az év folyamán két nagyértékű hatalmas for­ráskiadvány jelent meg Társulatunk kiadásában. Az egyik : József nádor iratainak Domanovszky Sándor által kiadott III. kötete, mely az 1807-—1809. évekre vonatkozólag alapvető jelentő­séggel bír és különösen a magyar nemesi fölkelés történetéhez szolgáltat mintaszerű kiadásban elsőrendű anyagot. A másik forráskiadvány Thim József : Az 1848—49-i szerb fölkelés tör­ténete című művének III. kötete, amely rendkívül nagy szor­galommal összegyűjtött értékes forrásanyag gondos kiadása. Amennyire örvendünk, hogy Társulatunk Fontes с. vállalkozása a mai nehéz viszonyok között is tud életjelet adni magáról, annyira kívánatosnak látszik elsősorban a már megkezdett soro­zatoknak minél előbb való befejezése, hogy egyes kiadványaink csonkán ne maradjanak, azután pedig azon munkáknak sajtó alá adása, melyek annak idején Társulatunk megbízásából készül­tek és ma teljesen nyomdakész állapotban Társulatunk rendel­kezésére állanak, mely munkáknak megjelenése régen érzett és többször hangoztatott hiányt volna hivatva pótolni. Áttérve ezek után Társulatunk 1935. évi történetének rész­leteire, jelenthetem, hogy Társulatunk ez év folyamán öt fel­olvasó és öt igazgató-választmányi ülést tartott. Felolvasóink és a felolvasások tárgyai a következők voltak : január 24.-én Well­mann Imre tartott fölolvasást a Rákóczi-birtokok sorsáról, február 24.-én Fest Sándor „Anonymus-nyomokon" címmel, március 21.-én Németh Gyula a székelyek eredetének kérdéséről, április 25.-én Gárdonyi Albert Buda középkori helyrajzáról és végül november 21.-én Mester Miklós „Az erdélyi románok első törvényhatósági küzdelmei a magyarokkal és a szászokkal" címen. Igazgató-választmányi ülések január 24.-én, február 21.-én, április 25.-én, szeptember 15.-én és november 21.-én tartattak. Az igazgató-választmányi üléseken tárgyalt ügyek közül a leg­fontosabb volt a bécsi gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történet­kutató Intézet vezetésében történt változás, amellyel az 1935. évi szeptember 15-én tartott ülés foglalkozott. Az ig.-vál. ülés tudomásul véve azt, hogy Angyal Dávid, az intézet eddigi igaz­gatója megvált az igazgatóságtól, erre a tisztségre Miskolczy Gyula egyetemi tanárt jelölte. A Társulat 1935. évi közgyűlése ez év december 12.-én folyt le Hóman Bálint elnök elnöklete alatt, aki a közgyűlést egy nagyobbszabású elnöki megnyitóval nyitotta meg. Ugyanakkor Jánossy Dénes ig.-vál. tagtársunk felolvasta „Kossuth az amerikai pártpolitika útvesztőjében" című tanulmányát. E közgyűlés levelező tagjává választotta Godlewski Mihály püspököt, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom