Századok – 1936
Szemle - Gigante Silvino: Italia e italiani nella storia d’Ungheria. Ism.: Fest Aladár. 467
SZEMLE. 467 időrendben. (A római kor nincs felvéve, ez a legközelebb kiadásra kerülő aquincumi bibliográfiában fog helyet találni.) A kötet összeállítói nagy munkát végeztek : a budapesti gyűjtemény hatalmas anyagát teljesen feldolgozták, úgy a könyv-anyagot, mint a folyóiratok vonatkozó közleményeit összegyűjtötték, sőt jelentősebb cikkeket napilapokból is felvettek s az így nyert terjedelmes bibliográfiát idegen könyvtárakból is kiegészítették. A könyvtári jelzetek feltüntetése, régibb munkáknál a címen kívül az egész szövegrész közlése (ez utóbbit ugyan feleslegesnek tartjuk) stb. könnyen használhatóvá teszik a kötetet, mely nemcsak történeti kutatásokhoz hasznos segédeszköz, hanem az idézett legkülönbözőbb korú angol, francia, német, olasz stb. munkák felsorolásával (s a kétnyelvű előszóval és fejezetcímekkel) a legjobb tudományos propaganda „Budapest fürdőváros" külföldi népszerűsítésére. Varga Endre. Ronkáló Sándor: A kárpátalji rutén irodalom és művelődés. (A Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai. 1. sorozat, 2. szám.) Pécs, 1935. 79 1. Ez a könyv egy kis irodalom négy évszázadon át húzódó születésének történetét tartalmazza. Meggyőz arról, hogy a kárpátalji ruténség irodalomhoz köthető műveltségi élete a regionális öncélúság és a valamikori egységhez való visszasimulás vágya között folyik. Az önállónak mondható irodalom kezdeményei a XVI. században jelentkeztek, de az élet formái egészen a XX. századig megmaradtak a kezdetek szűk kereteiben. Egyházi szükségletet kielégítő, kéziratos, tisztán a papság művelésére igyekvő irodalom volt ez. Az első ruténnyelvű nyomtatott könyv, egy katekizmus, 1698-ban jelent meg. A XlX. századtól kezdve a ruténség néhány jelentősebb tudóst is termett, de ezek, noha pesti, lőcsei, kassai és egri iskolák nevelték őket, nagyrészt beolvadtak az orosz (esetleg a bolgár) tudományosságba. A felébredt nemzeti erők centrifugálisan hatottak. A vallásos és népművelő jellegű szépirodalom megindulása is ebbe az időbe esett. Később a magyar kormány is kísérletet tett arra, hogy irányítóan belenyúljon a nép művelésébe. A műveltségi élet kezdetén már ott álló erők azonban állandóan a megosztás felé dolgoztak. A mai helyzet is az, hogy a ruténség irodalma háromnyelvű s ennek megfelelően orosz, ukrán politikai aspirációk és vékony rutén öntudat küzdenek egymással. Ez a vázlata annak az igen áttekinthetően tagolt képnek, melyet В. a ruténség műveltségéről és irodalmáról nagy szeretettel megrajzolt. Könyve hiányt pótol, mert ebben a tárgyban első és egyetlen eligazítónk. Kerecsényi Dezső. Gigante, Silvino : Italia e Italiani nclla Storia d'Ungheria. Fiume, é. n. 8°. 233 1. Szerző — Fiúmé monografikus történetének jeles művelője s számos kiváló magyar író (Jókai, Mikszáth, Herczeg stb.) regényeinek ügyes fordítója — értékes szolgálatot tett hazánknak az olasz-magyar ezeréves politikai és kultúrai kapcsolatok ismertetésével. Már előszavában kijelenti, hogy eredetiségre nem tart igényt s elősorolja az általa használt forrásműveket. Érdeme az ügyes csoportosítás s az élénk, vonzó előadás. Könyve érdekes ós tanulságos olvasmány az olasz közönség részére, mely általa megismerkedik a magyar nemzetnek az olasz kultúrhatások iránt mindig fogékony lelkével, az európai kultúrának tett jelentékeny szolgálataival. Csak egy-két állítása van, melyet nem hagyhatunk észrevétel nélkül. A régi pogány magyarok megítélésénél még mindig hatása alatt áll annak a téves és tendenciózus beállításnak, mely vad, rakoncátlan, rabló csürhének igyekezett feltüntetni az ősmagyarokat. 30*