Századok – 1936
Szemle - Zoltai Lajos: A debreceni római katolikus templom; a kegyes tanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves multja. Ism.: Farkas László. 253
260 EMBER GYŐZŐ. janak a magyarok is! Készítsenek pontos kimutatást arról, hogy az örökös tartományok milyen cikkeket nem tudnak olyan olcsón gyártani, mint a külföld, valamint arról, hogy milyen ágakban nem tudják a bel- és külföldi fogyasztást kielégíteni. Ilyen gyárakat honosítsanak azután meg Magyarországon.1 Az örökös tartományoknak ebből még hasznuk is lesz, mert a kereskedés a kezükben kell maradjon.2 A magyar gyáripart, vonta le a végső következtetést, nem szabad 1 Borié néhány ilyen árut azonnal megjelölt. A külföldön gyártott tafota olesó, ha a görzi gyárak nem tudnak versenyezni, Magyarországon létesülhetnek ilyen gyárak. A gyapot- és a vászongyártás alig jövedelmez valamit, az örökös tartományokban nem érdemes vele vesződni, ellenben Magyarországon engedélyezhető. Nyers gyapjúban az örökös tartományok a belső szükségletet sem tudják fedezni, a külföldi piacon pedig az olcsóbb indiai áruval nem versenyezhetnek. Warum soll also die Cottonfabricatur in Ungarn schädlich seyn, und weniger daselbst en geschehen können, als andere Staaten in ihren Colonien bewürcken? Kendert az örökös tartományokban alig ültetnek, kendőgyárak létesülhetnek Magyarországon. Vitorlavásznat pedig az örökös tartományokban egyáltalában nem gyártanak. Egy korábbi javaslatában Erdély számára a következő cikkeket ajánlotta : vitorlavászon, hajókötél, gyapot, nyersgyapjú. Kaunitz még ezt sem helyeselte. Die Baumwollspinnung vorzüglich, und so viel immer möglich, denen teutschen Erblanden zuzuwenden. SR 1820/1761. Délmagyarország számára is a vitorla vásznat és a hajókötelet javasolta. SR 3568/1761. A Temesi bánság területén pedig durva kendők, durva vászon és pokrócok ellen nem emelt kifogást, mert az örökös tartományokból szállítani nehéz és jó piac kínálkozik Olaszországban, Spanyolországban és a Levantéban. A finom kendők számára a morva bank állítson fel lerakatokat Magyarországon, Erdélyben és a Temesi bánságban. Ha a bőrt és a viaszt nyersen az örökös tartományokba viszik, rendben van, ha ellenben külföldre (Olaszországba, Velencébe), akkor inkább az országban dolgozzák fel, illetve fehérítsék. A rozsból pálinkát égessenek. A kenderből hajókötelet, vitorlavásznat gyártsanak, ezt az egész Száva mentén megtehetik. Ezt a kereskedést az Északi és a Földközi-tengeren Oroszország tartja a kezében. Keményítőt is készíthetnek, Itáliában lenne jó piaca. SR 2603/1762. Kamarai kezelésben dohánygyárakat akart felállítani, Blümegen azonban ez ellen határozottan tiltakozott. SR 2962/1762. A kamarai birtokokon iparnövények : kender, len, dohány, festőnövények, eperfa stb. termesztésére akarta a parasztot a művelt föld egyharmad részén kötelezni. SR 4105/1762. 1763-ban egy Torkos nevű vállalkozó javaslatával kapcsolatban vitorlavásznat és gyapotot ajánlott. Ld. részletesen Eekhart F.: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 82—83. 1. 1766-ban Erdélyben a török és a lengyel szükséglet fedezésére a vasgyártást is sürgette, mivel a német gyárak nem tudtak elegendő mennyiséget szállítani. SR 1999/1766. 2 Von allen diesen ungarischen Fabricaturen hätten die teutsche Erblande den Nuzen, das sie darmit das Commercium betreibeten. SR 4124/1762.
