Századok – 1936
Szemle - Zoltai Lajos: A debreceni római katolikus templom; a kegyes tanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves multja. Ism.: Farkas László. 253
AZ EGYSÉGES MONARCHIA GONDOLATA MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 255 szögből nem nézhette a dolgokat. Egyedüli szempontja csak az egész birodalom érdeke lehetett, működését egyedül annak alapján ítélhetjük meg, hogy az egész monarchia s annak keretében Magyarország javát hogyan szolgálta. Az örökös tartományok és Magyarország érdekének ütközését legtanulságosabban a gazdasági élet terén szemlélhetjük. Az államtanács a monarchiát gazdasági egységnek tekintette, amelynek részei egymást gazdasági téren is kiegészítik. A kiegészítést azonban úgy gondolta el, hogy Magyarország egészíti ki az örökös tartományokat, nem pedig azok Magyarországot. Szemléletének alapját a két rész gazdasági helyzete között fennálló különbség adta meg. 1760 táján Magyarország sokkal alacsonyabb fokon állott, mint az örökös tartományok. Lakossága gyér, kereskedése fejletlen, gyáripara semmi, még a földművelés és az állattenyésztés terén is az osztrák-cseh részek mögött maradt. Rosszul vetettek, rosszul arattak, a termést rosszul őrizték, kivitelre alig termeltek ; az állattartás még a rideg gulyáknál tartott. Ezeken a bajokon az államtanács teljes erejével igyekezett segíteni. A földművelést, állattenyésztést, ipart, kereskedést egyaránt hatalmas lépésekkel vitte előre. De szeme előtt állandóan az örökös tartományok lebegtek, minden intézkedésénél azt is fontolóra vette, hogy mennyiben válik az a monarchia Lajtán-túli részének javára. A Lajtán túl a merkantilizmus az 1760-as években élte virágkorát, az ipar, elsősorban a gyáripar óriási fejlődésen ment keresztül. Csakhamar nyersanyagra és piacra lett szüksége. Mindkettőt készen találta Magyarországon. Magyarország lett az örökös tartományok nyersanyagforrása és gyári lerakata. Az államtanács is ezt a szerepet jelölte ki számára a monarchia gazdasági életében. Mindent elkövetett, hogy az osztrák-cseh iparcikkek akadálytalanul kerüljenek Magyarországra, hogy a magyar fogyasztás minél nagyobb legyen.1 A külföldi versenyt, elsősorban Szilézia konkurrenciáját, a kereskedelmi háború leg-1 -Stupan azért örült a magyarok pompaszeretetének, mert ennek az örökös tartományok ipara látta hasznát. SR 1908/1761. Ezért volt az öltözködés terén kifejtett pazarlás megakadályozása ellen. SR 1593/1763. Borié azért is pártolta török kereskedők szabad kereskedését, hogy az örökös tartományok iparcikkeit Magyarországon terjesszék. SR 1582/1761. Ajánlotta, hogy az örökös tartományok gyárai Magyarországon magazinokat állítsanak fel. SR 196/1766. Az 1764-ben először elkészült magyar gazdasági kimutatásokat minden tartomány kereskedelmi hatóságának megküldette, hogy a magyar szükségleteket pontosan ismerjék. SR 271/1766. Hasonló megfontolásokra végnélkül hozhatnánk fel példákat.
