Századok – 1936

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Debrecen lelki válsága 1561–1571. - 163–203

180 RÉVÉSZ IMRE. szikrát : azt éppoly irtózatos fanatizmussal fogja követni az Isten igazságáért megvívandó és Isten országának útját egyengető szent és véres harcba, amilyennel követte a német parasztforradalom a „niklashauseni sípost" meg Müntzer Tamást és a münsteri anabaptizmus a leideni szabólegényt. A vérbefúlt kudarcok szörnyű emléke nem sokat számít itt : a nép az örök gyermek örök újrakezdésével fut ábrándjai után, csak kapja meg egyszer azoknak az ábrándoknak, persze megfelelő népies formában, metafizikai megalapozását és eschatologikus távlatát. 1570 táján keleti Magyarországon az antitrinitáriusanabaptista izgalom kiválóan alkalmas volt e megalapozásra és e távlat fölnyitására. Lehet mondani, szinte már automatikusan, az ősnemzés egy fajtájával születik meg belőle egy gyorsan és félelmes arányokban kibontakozni kezdő forradalmi népmozgalom : vallási szempontból a legjelentősebb a XVI. század valamennyi magyar népforrongása és tömegmozdulása között. IV. Karácsony György, a fekete ember (1. Parasztforradalom és vallás. — 2. Karácsony György fellépése bukása. — 3. Záró következtetések.) 1. Reformációkori történetünk ez egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb alakjával történetírásunk még nem sokat foglalkozott. A XVI. század egynéhány jeles kortárs vagy közeikorú történetírója1 elég részletesen megemlékezik róla ; ezeknek az adataival azonban egészen a legújabb időkig be is érte a kutatás, egyéb följegyzéseket és okmányos nyomokat személyére és dolgaira vonatkozólag eddig, néhány nem nagyon sokatmondó adattól megválva, nem tudott, valószínűleg nem is nagyon törekedett találni.2

Ujabban és 1 N. Istvánffy : Regni Hungáriáé História. Col. Agripp. 1724. 322—323. 1. — Forgách Ferenc (és Simon) : Magyar Történelmi Emlékek. írók. XVI. Pest, 1866. 451. sköv. 1. — Bethlen Farkas: História de rebus Transylvanicis.2 II. Cibinii, 1782. 179. sköv. 1. (A fekete emberről Brutus Mihály munkája elveszett részét adja „de verbo ad verbum"). —Szamosközy István történeti maradványai I. Budapest, 1876. Magyar Tört. Emlékek. írók. XXI. 97. sköv. 1. 2 Itt különösen meglepő jelenség, hogy Debrecen város 1569— 70. évi jegyzőkönyvei egyetlenegy alább említendő sor kivételével hallgatnak róla s Debrecennel való kapcsolatára eddig egyéb okmányos bizonyság sem került elő sem magában Debrecenben, sem egyebütt. Takáts S. egykorú levelekre hivatkozó közlése (Régi magyar kapitányok és generálisok2. H. és é. n. 344—345. 1.) sajnos, nem szolgál