Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162
PANNÓNIA RÓMAIS-ÍGÁNAK KIALAKULÁSA. 155 „Via^a economica a Daciei romane" (Pitesti, 1929.) c. munkájának képeit nézzük, az I. t. 1. sz. a Nagy Lajos által Siseiába helyezett gyár terméke, az I. t. 3. sz. pannóniai modorú benyomott palmettás cserepeket mutat, a II. t. 1. sz. a Kuzsinszky B. által feldolgozott eszéki és aquincumi Pacatus-féle gyár sigillatája (a II. sz. közepe tájáról), a III. t. 3. s a IV. t. 1., 3. sz. alatt délpannoniai típusú benyomott díszű edények vannak ábrázolva. A pannóniai gyártmányok és hatások e halmozódása nem véletlen ; amennyire az eddig kiadott anyagból megítélhető, a palmettás, rozettadíszes keramika rendszeresen előfordul az erdélyi anyagban,1 úgy, mint más rokoneredetű dolgok is.2 A dáciai romanizációnak a dunai tartományoktól való függését igen jól ki lehet mutatni például a sírkőplasztika által is, még pedig úgy, hogy Erdélyen kívül a moesiai hatás az erősebb, a hegykoszorxm belül viszont a noricumi-pannoniai kör is erősen ráütötte az emlékekre bélyegét. így pl. tőlünk plántálódott át a kerek médaillon alakú mellképes síremléktípus Dáciába,3 mind szabadon álló, mind stélába olvasztott formájában.4 Kétségtelenül nem Itáliából jött Erdélybe a családtagok mellképeivel díszített stéla, amely már nem az egyszerű klasszikus alapformát, hanem ennek egyre zsúfoltabb képmezejű, későbbi fejlődési fokát mutatja ; Pannoniából jön 1 A pannóniai anyagról Nagy L. monografikus feldolgozása fog tájékoztatni a frankfurti „Materialien zur röm.-germ. Keramik" с. sorozatban. Megnehezíti az áttekintést, hogy Moesia benyomott díszű császárkori agyagművességét nem ismerjük s így a délpannon és az esetleges egyéb balkáni áruttói elválasztani nem tudjuk. — Erdélyi leletek még : Buday A., Dolgozatok [Kolozsvár] 2, 1*9'11. 87. 1. 25. kép, 90. 1. 28. kép. U. az, Dolgozatok 4, 1913. 150. 1. 19. kép, 5, 1914. 60. 1. 11. kép, 80. 1. 11. kép. Finály G., Arch. Ért. 1901. 239. sköv. 1., III. és IV. kép. — A Buday közölte (Dolgozatok 6, 1915. 86. sköv. 1. 27—28. sz.) képekhez v. ö. Nagy L. fejtegetéseit E. Beninger cikkében, Annalen des Naturhist. Museums in Wien, 45, 1931. 209. sköv. 1. 2 Pl. a tordai toronyminta : Téglás I., Arch. Ért. 1908. 416. 1. (V. ö. Hampel J., Arch. Ért. 1909. 20. sköv. 1.) 3 Gr. Florescu (Ephem. Dacor. 4, 1930. 143. 1.), Schober (Dolgozatok [Kolozsvár] 2, 1911. 275. sköv. 1.) nyomán azt hiszi, hogy csak Noricumban és Dáciában fordul elő a szabadon álló sírmedaillon ; de van számos pannóniai példányunk is, — publikálva is néhány. Moesiában is van : N. Vulic, Ant. spom. 1931. 243. 1. 648. sz. (Smederevo.) stb. 4 A stélába foglalt médaillon : Intercisa : Jahreshefte 19/20, 1919. Beibl. 95. kép (Brogimara köve); Emona : S. Ferri: Arte romane sul Danubio. 1933. 110. kép. — Boszniából pl. : D. Sergejevski : Rimski spomenici iz Bosne (Spomenik Srpski kr. Akad. 77, dr. r. 60, 1934.), 13. 1. 13. sz. Dáciában : Gr. Florescu i. h. 94. sköv. 1.
