Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

1 146 ALFÖLDI ANDRÁS. dával megkíséreljük ezt ismertetni. A megjelölt határmesgyén, pl. Üszküb táján — magától értetődőleg — még erősen váltakozik a két nyelv használata, kétnyelvű feliratok nem ritkák.1

De messze innen, fent Viminaciumban is előfordul, hogy a latin sírfelirat végén odaírják тсшта görögül ;2 máskor meg a görög х«ф€ irapobeÎTa mintájára latinul írják a sírkőre have(te) tr(ansientes).3 Oescus körül, a Dunánál, görög betűk kerülnek bele a latin feliratok szövegébe,4 amint fordítva, lent a thrák területen görög betűkkel, de latinul írt szövegek is találhatók5

— úgy mint latinos végződésű görög helynevek6

is felbukkannak errefelé. — Lényeges, hogy Moesiát a görög birodalomfél kereskedelme is könnyebben elérte. A kerámiai leletek feldolgozása volna fontos, mely a nyugati sigillata és a keleti görög áru elterjedését megmutatná a Balkánon ; de már a felületes múzeumnézés is világossá teszi, hogy pl. a mécsesek között odalenn gyakoribb a görög típus. De úgy látszik, hogy még Kis-Ázsia felől a Dunán felhatoló hajók is eljutottak pl. Viminaciumig ; ily importcikknek tart G. Rodenwaldt7 egy ottani pompás márványszarkofágot.8

Még Dalmáciában sem tűntek el egészen a görög behatás nyomai,9

de nem maradnak el ezek teljességgel Pannoniában sem. A sírköveken például feltűnik olykor a halotti lakoma görögös ábrázolása, a klinén fekvő halottal, mint a balkáni motívumkincs közvetlen 1 V. ö. B. Saria, i. h. ; N. Vulic, Ant. spom. nase zemlje 1931. 527. sköv. sz. (latin feliratok Skopljeből) ; u. o. 100. (= B. Saria, Jahreshefte 26, 1930. 64. 1.) és 101. sz. (bilinguisek). 2 N. Vulic, Jahreshefte 12, 1909. Beibl. 154. 1. 3 CIL. III. 1695—96. (Gracanica.) 4 С. Patsch: Beiträge zur Völkerkunde von Südosteuropa III/1. (Sitz. Ber. Wiener Akad., 208 Bd., 2 Abh., 1928.) 20. 1. 3. jegyzet. 5 I. Carcopino : In memoria lui V. Pârvan. 1934. 77. sköv. 1. Ily eset Dalmáciából : CIL. III. 10055. 6 G. G. Mateescu, Ephem. dacorom. 1, 1923. 144. 1. —• Azt, hogy a Belgrádban előforduló görög feliratoknak van-e szimptomatikus jelentősége, csak nagyobbszámú leletanyag fogja eldönthetni. V. ö. N. Vulic, Vjesnik hrv. arh. dr. n. s. 15, 1928. 149. sköv. 1. ; CIL. III. 13811. — Az aldunai viszonyokhoz még: V. Párvan: Cetatea Ulmetum (Extr. din Analele Acad. Románé. Ser. 2., t. 34., 1912.) 108. sköv. 1. ; M. Fluss, Realenz. XV. 2390. sköv. 1. 7 Szíves levélbeli közlés. 8 Jahreshefte 8, 1905. Beibl. 11. 1. (N. Vulic.) 9 Mommsen : Röm. Gesch. V4. 184. 1. ; E. Weigand, Strena Buliciana, 1924. 78. sköv., 89. 1. ; részletekre itt, sajnos, nem térhetünk ki.