Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162
PANNÓNIA RÓMAIS-ÍGÁNAK KIALAKULÁSA. 135 gébb visszfénye volt is az általános római művelődésnek, van egy olyan jelentős típus is az építészetben, amelynek kiformálásában a dunai tartományok is kétségtelenül résztvettek. Az itt időző nagyurak és császárok igényei, valamint a veszélyes határmenti népek közelsége itt már korán az erőd palota keletkezéséhez vezetett. Van róla adatunk, hogy Marcus Aurelius itt-időzésekor ily bástyatornyos palotában lakott Heródes Atticus, a dúsgazdag rhetor Sirmium egyik külvárosában1 és nem látszik későinek a boszniai Mogorjelo palotavára sem.2 Az Itáliát a Kelettel összekötő főútvonalon, Dél-Pannoniában kellett már korán olyan szállóhelyeknek lenni, ahol utazó császárok és családtagjaik, vagy főrangú emberek megpihenhettek3 s így a falakon kívül fekvő császári palota Poetovio-nál4 bizonyára már régen ott lehetett, úgy mint a Murocincta nevű villa Siimium körül.5 így tehát a Diocletianus spalatói mentsvára részben dunai előzményeken is nyugodhatott. A szobrászat emlékeinek vizsgálatából minden másnál tisztábban választhatjuk szét a romanizmus három fő tényezőjét : a központi kormányzat nyomását, a magasabb kultúra körébe való bekapcsolódás hatását és a provinciálisok alkalmazkodását. Ezek közül az első azáltal jutott érvényre, hogy a császár arcképe a szuverenitásnak az élő személlyel egyenértékű képviselője volt a tartományokban,6 amelynek az alattvalói hódolat mellett vallásos tisztelet is járt és amely nem hiányozhatott ezért sem a katonai táborokból, sem a tartományi és városi közélet hivatalos helyiségeiből.7 A nagy 1 Philostratos : V. soph. 2. 1., 11. 2 C. Patsch : Bosnien und Herzegowina etc. 1911. 15 1. 8. kép Részletes publikáció még nincs. Az épülettípushoz v. ö. : K. M. Swoboda : Römische und romanische Paläste. 1921. 148. sköv. 1. ; E. Weigand : Strena Buliciana. 1924. 95.1. stb. — A baláczai épületkomplexummal nem vagyok tisztában ; nem tudom, hogy nem kis város-e inkább. V. ö. Rhé Gy. : Balácza. 1912. 38. 1., 2 ábra és Kuzsinszky B. : A Balaton környékének archaeológiája. 1920. 186. 1. Flavia Solva pl. W. Schmid (Flavia Solva. 1915. 46. 1.) szerint 275 X 204 m. terjedelmű volt mindössze. 3 E. I. Holmberg: Zur Gesch. d. cursus publicus. 1933. 77. 1. 4 Ammian., 14, 11, 20. 5 U. o. 30, 10, 4. 6 Részletesen szóltam erről : Röm. Mitt. 49, 1934. 65. sköv. 1. Ld. még H. Kruse : Studien zur offiziellen Geltung des Kaiserbildes im römischen Reiche. 1934. 7 Tájékozódást nyújt erről : Friedländer—Wissowa : Darstellungen aus der Sittengeschichte Roms. 9_1 0 III. 1923. 55, 58.
