Századok – 1936

Szemle - Weill; George: Le journal. ssm.: Ungár László. 122

SZEMLE. 123 szetesen hiányokkal jár, mert a teljesség eleve nem céljuk. Az anyag kiválasztásánál is szűken vonják meg a határokat : csak az önállóan megjelent munkákat veszik figyelembe, a folyóiratok könnyebben hozzáférhető cikkeit idő- és helykímélés szempontjából mellőzik. Terv szerint a legjelentékenyebb, valóságban inkább a B. C. szerkesztői előtt legjobban ismert munkákról hoznak rövid analízist, ami azt köteles kiemelni, ami a munkában új, pár sorban jellemezve a tartalmat és a módszert. A csupán specialistákat érdeklő könyveket rövid kritikai említéssel intézik el. Néha minden megjegyzés nélkül közlik a könyv címét ós bibliográfiai adatait ; ez azt jelenti, hogy csupán tudomásuk van a könyvről, azt azonban nem ismerik. Ezeket a címeket, ha szigorúan ragaszkodtak volna a címben is jelzett célkitűzéshez, el kellett volna hagyniok. A beosztás az egyes történettudományi ágak szerint történt, mint az International Bibliography of Historical Sciences-ben (lásd Baráth Tibor ismertetését : Századok, 1935. 231—39. 1.), de az irodalom és művészettörténet termékei elmellőztettek. A magyar történeti irodalom 1932—33. évi termése is szerepel a kötetben, amit Baráth Tibor fáradozásainak köszönhetünk. Alábbi kifogásaink nem az ő önzetlen munkáját akarják kisebbíteni, hanem inkább azt a szomorú megállapítást ismétlik el, éppen az ő szavaival szólva, hogy mi „ilyen nemzetközi munkára még nem vagyunk berendezkedve". (I. h. 235. 1.) Ha utána nézünk, milyen számarányban szerepelünk a kötetben, abban sincs sok örömünk : a lengyelek 74, nagyobbrészt vaskos kötetet, a csehek 34, az oláhok 5, mi 24 munkát ismertetünk, köztük igénytelen disszertációkat ; viszont kimaradtak, hogy csak egypárat említsünk : Hóman—Szekfű : Magyar Történet VII. kötete, Károlyi Árpád : Németújvári gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre (1932), Szabó Dezső : A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában (1933), amely munkák valószínűleg a külföldet is érdeklik. Az aránytalanságnak kétségtelenül az a főoka, hogy nincs a kiválogatáshoz biztos alap, elengedhetetlen segédeszköz, hiányzik az évenkint megjelenő törtónetirodalmat teljes egészében bemutató bibliográfiánk. Gillemot Katalin.