Századok – 1936

Szemle - Sz. Norbert-emlékkönyv ld. Emlékkönyv 110

110 SZEMbE. érthetetlenül állott az alföldi események előtt, hiszen bízott a magyar paraszt konzervatizmusában, higgadtságában s az Alföldet Kánaánnak képzelte, ahol nincsen s nem is lehet ínség. A valódi okokat : a megélhetési viszonyok nehezülését, a jövedelem csökkenését, a földszerzés nehézségét, a népesség növekedését, a szenvedélyes kitöréseket fékező vallásosságnak éppen a liberalizmus hatása alatt bekövetkezett csökkenését Budapesten nem ismerték. Ehhez járult, hogy szociális kérdésekkel akkoriban nálunk senki sem foglalkozott. A Budapestről és Aradról kiinduló szocialista izgatás Békés megyében nagy sikert ért el s 1892-ben Hódmezővásárhelyen a munkások már a Himnuszt is megtagadták. A parasztság konzervatívabb és hazafiasan gondolkozó része hívta életre a nemzeti demokrata munkáspártot, majd 1896-ban Várkonyi István a független szocialista pártot alapította meg, amely főként Szabolcsban terjedt el. G. munkája ezeket a mozgalmakat jellemzi, s kiemeli, hogy legfőbb támaszuk különböző címeken megjelenő újságjaik voltak. Könnyen el lehetett volna fojtani az egész mozgalmat a sajtó megrendszabályozásával, de ezt a budapesti napilapok a sajtószabadság védelmében ellenezték. Szerencsére a munkásság szegénysége következtében lapjai anyagi erő hiányában nem tudtak fennmaradni. A mozgalmakat, melyek a vármegyei hatóságokkal jellemző módon szembeállították a minisztériumot, az uralkodót s a legendáshírű, álruhában járó Rudolf trónörököst, a kormány eleinte kizárólag a fegyverrel akarta elnyomni s csak később fogtak hozzá a szükséges reformok megvalósításához. Már 1897 nyarán munkástartalékot állítottak fel Mezőhegyesen az aratósztrájkok elfojtására s ezzel elérték, hogy a munkásosztagok megjelenésekor a sztrájkok mindenütt megszűntek. Majd az 1898. évi II. tc. elrendelte, hogy az aratási szerződést írásban kell megkötni s ezt a rendszeresített munkásigazolványokba bevezették, egyidejűleg pedig baleset és rokkantság esetére segélypénztárt állítottak fel. Ez intézkedéseknek következtében a szocialista mozgalom erősen hanyatlott, egyidejűleg a szociáldemokrata párt belső viszályai is gátolták a céltudatos szervezkedést. A kormány most már ellenőrzi a szocialista sajtót, népkönyvtárakat állít fel, telepít, Majláth József gróf megalapítja az első fogyasztási szövetkezetet, fejlesztik a háziipart. Ez a szociális tevékenység el is éri célját : az agrármunkásság elhagyja a szociáldemokrata pártot, amelynek sikertelen működése folytán kiábrándult a nemzetközi eszmékből. A XX. század agrármunkásmozgalmai már nemzeti alapon keletkeznek. G. főként az egykorú hírlapirodalomra támaszkodva tárja fel a mozgalmak rúgóit s a hatásuk alatt kialakult közvéleményt elsőrangúan érzékelteti, bár nem ártott volna, ha a hivatalos körök felfogását a belügyminisztériumi iratok alapján részletesebben vázolja. Kifogásunk csupán a munka végén közölt irodalom ellen van, amely nem teljes, címei is pontatlanok, ezenfelül nem áttekinthető. A munka fontos segédeszköze lesz a szociográfusnak és a legújabb kor történetírójának egyaránt. Bakács István János. Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára. (1134—1934). Fejezetek a magyar premontreiek nyolcszázéves múltjából. Kiadja a jászó-premontrei kanonokrend gödöllői konventje. 1934. 8°. 320 1. A magyar katolikus egyháztörténet egyetemes, modern feldolgozásának hiányát egyre jobban érezzük. Még a mai igényeknek megfelelő kézikönyvvel sem rendelkezünk. A korábbi nagy katolikus egyháztörténészek munkássága után bizonyos