Századok – 1936

Szemle - Braubach Max: Eine Denkschrift des Erzherzogs Maximilian über Ungarn (1777). Ism.: Ember Győző. 106

106 SZEMbE. sokszor a folyékonyságot zavaró közbeszúrásokkal terhelt ós túlságosan tagolt. Rövid mondatait sokszor semmi átmenet nem köti össze s a nehezen gördülő mondanivalót rövidítések zavarják. Tárgyi szempontból csak azt kifogásolhatjuk, hogy a helytartótanácsot az I. Ferdinánd alatti hasonló intézmény folytatásának tartja és újjászervezéséről beszél, pedig a régi tanács szerepe már a XVII. század végén pusztán igazságügyi volt s Kónyi kutatásai világosan mutatják, mennyire új hivatal lett az 1723-i országgyűlés consiliuma. De ez a terület még homályos, a felfogások itt eltérnek, s így a kifogás nem esik súlyosan a latba. Sokkal szembetűnőbb ezzel szemben a munka eredménye, mely a helytartótanácsot a közigazgatás egyik konkrét területén gyakorlati működésben mutatja be és meggyőz arról, hogy ebben a jelentőségén alul méltatott XVIII. századi hivatalban kell keresnünk modern közigazgatásunk megalapozóját. Bónis György. Braubacli, Max : Eine Denkschrift des Erzherzogs Maximilian über Ungarn (1777). Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung. XLV. (1931.) 285—393. 1. Mária Terézia tizenhatodik és legfiatalabb gyermeke, Miksa Ferenc, akit magyar helytartójának szemelt ki, 1777 tavaszán beutazta az egész országot. Erről az útjáról készített feljegyzéseit ismerteti B. Miksa figyelmét legjobban a hiányok és hibák ragadták meg. Hiába gazdag az ország természeti kincsekben, ha az egyes részek terményeiket nem tudják kicserélni. A legfontosabb gazdasági feladatnak a folyók szabályozását, a vízi közlekedés megteremtését látja. Az állattenyésztés elhanyagoltságát sötét színekkel ecseteli. Az egyes nemzetiségek találó jellemzése után a közigazgatás hibáira tér át. A baj gyökere szerinte a megyékben van. Kifogásolja, hogy a megyék látóköre szűk, mindegyik csak a maga helyzetével törődik, nagyobb összefüggéseket nem tud felismerni. A vezető megyei férfiak csak a joghoz értenek, a közigazgatáshoz, a gazdasági kérdésekhez nem ; nem olvasnak, nem utaznak. így a központi intézkedések hajótörést szenvednek tudatlanságukon. A baj orvoslására az egyetlen lehetőséget abban látja, hogy a nemzetet nevelni kell. A nemesek olvassanak, utazzanak, tanuljanak ; gazdasági téren a kamarabirtokok adjanak példát. Ezek a megállapítások többnyire nem egyéniek, mégis tanulságosak, mert fényt vetnek arra, hogy milyen volt a bécsi udvar általános felfogása ebben az időben Magyarországról. A fiatal Miksát is az a javítási vágy fűtötte, amely bátyjánál, Józsefnél nyilvánult meg legerősebben. A körülmények azután úgy alakultak, hogy betegsége miatt nem lett magyar helytartó, hanem mint kölni választó és münsteri érsek fejtette ki alkotó erejét. Ember Győző. Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770—1800). Budapest, 1935. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 8°. 303 1. A magyar zenetörténelmi irodalom kevésszámú, de kitűnő gárdájának módszeres felkészültségű tagja В., ki már eddig is néhány alapvető munkával gyarapította tudományszakát. A legszélesebb körű érdeklődésre eleddig ez az új könyve számíthat, jóllehet korábbi dolgozatai is mindig beállították tárgyukat az általános kultúrtörténelem kereteibe. Ez a forráskiadványa tizenkét, a kollégiumi diákság kezén forgott kéziratos énekeskönyv, úgynevezett „melodiárium" anyagát közli а XVIII. század utolsó három évtizedéből, dallamot és szöveget egyaránt, teljes kritikai apparátussal, mintaszerű filológiai gon-