Századok – 1936
Szemle - Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról; Sopron sz. kir. város első polgármesteréről halálának háromszázados évfordulóján. Ism.: Vácz Elemér. 103
SZEMLE. 103 dohány, kolbak, asztrakán, sípos, csákány szavakra s a kapcsolatos népszokásokra való utalásai a senigalliai levéltárban levő feljegyzések alapján, melyek azt igazolják, hogy itt érdekes magyar vonatkozású anyag lappang még észrevétlenül. Iianfi Florio (Róma). Payr Sándor : Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről halálának háromszázados évfordulóján. (1571—1631.) Sopron, 1932. 8°. 59 1. A török háborúk és a nemzeti fölkelések viharos korában, a XVI—XVIII. században a földrajzilag legkedvezőtlenebb helyen fekvő városok közé tartozott Sopron. A Bécs ellen irányuló nagy török hadjáratok, a nemzeti fölkelések, valamint az osztrák seregek is csaknem kivétel nélkül érintették a várost, s hogy Sopron aránylag mégis kevésszer és kis mértékben szenvedett ezek pusztításaitól, azt elsősorban magisztrátusa ügyes politikájának és előrelátásának köszönhette. Ennek igazolását látjuk P. munkájában, aki Lacknernek, a város első polgármesterének személyében nemcsak a nagy tudós, a kiváló gyakorlati érzékkel megáldott városi elöljáró, a szabad vallásgyakorlatért bátran küzdő evangélikus polgár alakját rajzolja meg, hanem bemutatja őt mint Sopron városának többszöri megmentőjét is. A nem kimondottan tudományos célból és szempontok szerint megírt munkában valóságos helyzetképet kapunk Sopronból a XVII. század elejéről. Válságos időkben, Bocskay és Bethlen fölkelései idején játszott az aranyművessegédből lett kiváló jogtudós Lackner nagy szerepet a város életében, mint annak négy ízben is polgármestere. Bocskayt ugyan nem engedte be Sopronba — közel lévén Bécshez, — mégis biztosította a városnak a vallásszabadságot. Boeskay hadjárata után elsősorban az ő érdeme volt a város gyors újjáépítése. Már 1604-ben, amikor a vallási viszonyok a legziláltabbak voltak, megalakította az első kultúregyesületet, hogy hitsorsosai összetartását és egységét növelje. Figyelme kiterjedt az egyházszervezésre és az iskolázásra is. Helyes pedagógiai érzékkel korán felismerte a szemléltető oktatás nagy jelentőségét. Maga is jelentős tudományos munkásságot fejtett ki, írt több theológiai, jogtudományi, történelmi és szépirodalmi munkát. Sokoldalú munkásságával és éles eszével meg tudta találni azt a közös alapot, amelyen megmaradva, hitsorsosait a nagyobb arányú üldözésektől, a várost pedig a komoly veszedelmektől mentette meg. P. kis munkája, bár adatokban és eredményekben nem sok újat mond, mégis méltó emléket állít neki halála háromszázados évfordulója alkalmából. Vácz Elemér. Nastase, Gl). I.: Ungurii din Moldova la 1646 dupä Codex Bandinus. Extras din „Arhivele Bäsärabiei". No. 4—1934 si No. 1—1935. Chisinäu, 1935. Tipografia „Tiparul Moldovenesc". 8°. 35 1., 1 mell. Bandinus Márk püspöknek 1645-i vizitációs útjáról készített jelentése a mol d vai magyarságra vonatkozó forrásmunkáink egyik legbecsesebb j e. Bandinus ugyanis Csöbörcsök kivételével a magyaroklakta összes helyeket felkereste és gondosan beszámolt egyházaik állapotáról. Nemcsak azt jegyezte fel, hogy hol hány hívője élt, hanem legtöbb helyen még a családok névsorát is, sőt megemlékezett vallási, lelki életükről is. N. tehát méltán választhatta kiindulásnak Bandinus jelentését, mert amellett, hogy ennek adatai mindenre gondosan kiterjednek és feltétlenül megbízhatóknak tekinthetők, éppen a vizitáció ideje jelöli a moldvai magyarság életének legmélyebb pontját is : az egykor nagyszámú magyarságból a püspök már csupán 37 községben élő kb. 5000 lelket talált. Ámde, mint írja, noha külön
