Századok – 1936

Szemle - Ferenczi Alexander: Die Bauperiode der Burgkirche der Brasovia-Burg auf der Zinne bei Kronstadt. Ism.: Pozsonyi-Filtsh Zoltán. 93

SZEMLE. 93 erős és egységes voltát, hogy e meggondolás mögött minden egyéb érzelmi motívumnak háttérbe kell szorulnia. A dolgok politikai megítélése vezetett bennünket arra a meggyőződésre, hogy Szent István koronájának területén a magyar és német érdekek egymástól elválaszthatatlanok s hogy ugyanezt a szláv és magyar érdekekről éppen nem lehet elmondani . . . Magyarok és németek Magyarországon egymásra vannak utalva, egyik nép sincsen azonban a szlávokra." (Megjegyzendő, hogy ugyanakkor Tisza Kálmán is egészen hasonló állást foglalt el a magyar parlamentben, amikor egyes képviselők azt követelték, hogy a kormány tiltakozzék a birodalmi kormánynál a német Schulvereinek magyarellenes kiáltványai ellen.) Amily világosak e mondatok, épolv élesen jellemzi könyvünk szempontjait, ezek értékét és általában a mai német közfelfogást Bartának Bismarck felfogásához fűzött megjegyzése: Bismarck ,,in der Erhaltung des Deutschtums im Auslande keine für die deutsche Zukunft wesentliche Kräfte sah." (136. 1.) A németség fenntartása -— ezt senki sem tagadhatja — nem egyszerű kulturális feladat. Csupán eszközei közt szerepelnek művelődési tényezők. A végcél politikum. A Schulvereinek létrejöttében épúgy ott szerepeltek a politikai törekvések, mint további fenntartásukban és Auslanddeutschtum-intézetekké való kiteljesedésükben. Működésüket figyelve tehát eleve lehetetlen magunkévá tenni a német felfogást, mely ezen egyesületek és intézetek céljait kizárólag kulturális színben szeretné feltűntetni. Kring Miklós. Szemle. Ferenczi, Alexander : IHe Bauperiode der Burgkirche der BrasoTia-lJurg auf der Zinne bei Kronstadt. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift. 58. (1935.) 1—25 LA brassói Szent Leonhard-templomot 1401-ben átépítették s ez alkalommal újra padozták. A padozáshoz — mint ahogy azt a kutató Treiber mérnök állítja — olyan téglaanyagot használtak, amely még a román építési korból származik. Minthogy a kibontott 19 x 19 x 2"6/3'4 cm méretű háromszögű tégla az új padozathoz nem volt elegendő, pótlásul még 24 x 12x 4 cm-es négyszögű téglákat is használtak erre a célra. Hasonló méretű téglák az ország több, más lelőhelyén is előfordulnak. Ezek a megállapítások szolgáltak alapul F.-nek ahhoz, hogy végül is kimondja : Brassóban már 1050 előtt laktak emberek, még pedig annyian, hogy már templomuk is volt. Ebből tovább fejleszti azt a következtetést, hogy ez a telep nyugati keresztény, tehát magyar volt és lakossága az itt állott királyi várhoz tartozott. Tanulmánya annál is inkább érdekes, mert olyan vitás probléma megoldásában lehet perdöntő bizonyíték, amelyre nézve eddig kézzelfogható adatokkal nem rendelkezünk, csupán hipotézisekre vagyunk utalva. Arról van szó, hogy eldöntsük : Erdély keleti része már Szent István korában be volt-e népesítve, avagy csupán a XIII. század elejétől kezdve, a német telepesek bevándorlása óta tekinthető-e lakottnak. F. következtetésmódja rendkívül érdekes és különösen azért érdemel figyelmet, mert a magyar irodalomban hasonló kísérlettel