Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
24 S ZENT-IVÁN УI BÉLA. el, a részletkérdések, különösen a szombat megünneplése, az Ószövetség prófétációi és a frigy-teológia kérdései érdekelték őket. Magyarokra való hatásának első nyomait Zoványi Jenő Diószegi Kalmár Pálnak és Szilágyi Tarpai András, a nagyváradi iskola későbbi igazgatójának Leidenben 1652-ben felolvasott értekezésében találta meg. A tanítványok hazatérve levélben fordulnak kérdéseikkel Coccejushoz. A skolasztikus teológia hazai védői már 1673-ban, arra való hivatkozásai, hogy több egyházat és iskolát kísértenek a tévelygések, a ratnóti erdélyi közzsinatot ítéletre bírják Dézsi Márton, Csernátoni Pál, Hunyadi Pál nagyenyedi és Pataki István kolozsvári tanár ellen. A század ötvenes éveitől kezdve a holland coccejanus tanárok nagyrésze már Descartes filozófiájának alapján áll. Coccejus elvei befogadóképessé teszik a teológia számára is a skolasztika világuralmát megszüntető új filozófiai gondolkozást. Érthető, hogy az új irányok vezérei kapcsolatot találnak azzal a rendszerrel, mely az ortodoxia filozófiai alapjait rázta meg. A közös támadási irányon kívül növelte a befogadás lehetőségét az a coccejusi elv, mely külön területre utalja a filozófiát és teológiát s ezzel elismeri a racionalista filozófia lehetőségét, de kiutasítja azt a bibliára épült teológia módszeréből. A puritánusok személyes átélést hirdető individuális vallásossága viszont számunkra tehette rokonszenvessé az egyéni megrázkódtatásokban teremtődött, kételyekből kinövő descartesi filozofálást. Az új világkép kialakításában buzgólkodók magukba zárják mindazokat az elveket, melyekkel küldetésükben eljárhatnak. Hollandiában még külön pártokká tömörültek az ellentétek, amikor már Apáczai Cser e János kiegyenlítette lelkében teológiai elveit Descartes tanításával. Eredeti világnézeti koncepciót alkot lelkében, mely a fc kolasztikus. teológia által nyújtott világk é p helyébe az egyetemes tudás alapján emelkedik fel. Descartes jelentőségét csodálatosan korán megérti ; latja és hirdeti, hogy nem filozófiát nyújt, hanem elsősorban filozofálni tanít meg. Filozofáló módszerét követve oly igazságokat is föl lehet fedezni, miket ő maga ki nem fejtett. Úgy találja, hogy az így felfedezett igazságok tiszta világosságot és bizonyosságot öltenek, a vitatkozás anyaga önmagában megsemmisül és így a szerény kétkedésből való kiindulás ezen az úton a lelkeket szelídségre és egyetértésre hangolja. A hivatalos filozófia vitatkozásai éppen az ellenkezőjét művelik. A vitatkozók önkéntelenül is civakodóbbá