Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 21 csendes fordító munka, mely az angol puritánusok külsőséges egyházi reformoknál mélyebbre ható gondolatait ültette át Magyarországba. Megszólaltatták magyarul a cambridgei puritánusok vezéreit, elsősorban William Perkins-et (1558—1602). ő volt a puritán hitelvek első szisztematizálója. Az aristotelizmus ellen forduló gondolkodás egyik első elindítója. A Cambridgeban új életre támadt platóni miszticizmusban az új világnézet filozófiai alapjait rakta le. Alapelve, hogy a megigazulás misztikus útján először a krisztusi emberrel kell egyesülnünk, hogy aztán a Krisztusban levő Istennel egyesülhessünk. Fordításra a népszerűbb vallásos áhítatra serkentő munkáit választották ki. Az öntudatos magyar puritánus mozgalom megkezdése előtt 18 évvel nyomatta ki Kecskeméti C. János ungvári lelkész az első magyar Perkins fordítást. (Catholicos-reformatos . . . Debrecen 1620.)x Iratosi T. János thoronyai lelkész Lőcsén adta ki fordításait : Az ember életének boldogul való igazgatásáról. . . (Lőcse 1637. 1641.) és a Patika szerszámos boltot. (Lőcse 1637. 1641.)2

A hollandi egyetemek magyar puritánus köreiből származik a Perkinsus Guilielmusnak a lelkiismeret akadékiról írott drága szép tanításának első könyve. (Amsterdam 1648)3

. Debreceni T. István Kettős kereszt. . . címen adta ki Debrecenben 1685-ben Perkins népszerű erkölcstanát.4 A bensőséges vallásos élet renaissance-ának augusztinizmusa, mely Szent Ágostonban látja mesterét az önvallomások szeretetében, a bűntudat mély átérzésében és a megtérés boldogságában már a puritánus Medgyesinél jelentkezik. Munkáját, (Szent Ágoston vallása . . . melyből világosan megbizonyíttatik, hogy ő pápista nem volt. Debrecen, 1632)5

melyet angolból fordított, a cambridgeiek legünnepeltebb tudósának Lewis Bayly-nek elmélkedéseivel együtt nyomatta ki. így lép a protestánsnak ítélt Augustinus a a jjraxis pietatis elvével karöltve a magyar közönség elé. Bayly nemcsak korában volt népszerű —magyarul már halála -évébeíi olvasható volt s Európa főbb nyelveire lefordították — hanem Spener ajánlata révén a pietistáknak közkedvelt mesterévé vált. Medgyesi The practice of piety című munkájából 1632-ben csak részleteket fordított le (Scala Coeli, 1 R. M. К. I. 499. 2 R. M. К. I. 670, 718, 671. 718. 3 R. M. К. I. 800. 4 R. M. К. I. 1330. 6 R. M. К. I. 608.