Századok – 1935

Történeti irodalom - Holub–Paczewiczowa; Zofia: Osadnictwo pasterskie i wędrówki w Tatrach i na Podtatrzu. Ism.: Kniezsa István 86

TÖBTÉNETI IRODALOM. 91 a pap faluját jelentik. Az árvái ,oláh' lakosság beköltözésének, vagy inkább beszivárgásának kezdő pontját tehát szintén nyílt kérdésnek kell tekintenünk. Az azonban valószínűnek látszik, hogy nem dél, hanem észak, vagy északkelet felől jöttek be. Délen ugyanis első adatunk 1470-ből való az .oláhokra'.1 Hasonlóan nehéz probléma az ,oláh' pásztorelem nemzetiségének kérdése. Az első kutató, Miklosich számára nem volt kérdéses, hogy ezek oláh nemzetiségűek voltak, akik a Balkánról észak felé való vándorlásuk közben egészen Magyarországig eljutottak. Később azonban mind több és több nehézségbe ütközött ennek az elméletnek a fenntartása. Az ú. n. ,oláh' telepek lakóit és az ,oláh jogot' a források már a legrégebbi időben hol Valachi, ius valachale, hol pedig Rutheni, ius ruthenicale néven emlegetik. Az is feltűnő, hogy azok az ,oláh' telepek, amelyek a környező tót, vagy lengyel etnikummal szemben megőrizték különállóságukat, nem oláh, hanem — rutén nemzetiségűek. Már pedig csodálatos volna az oláhok elruténesedése tót vagy lengyel lakosság tengerében. Feltétlenül igaza van tehát Kadlecnek, hogy a forrásokban előforduló valachus kifejezés már csak foglalkozást és bizonyos különleges jogi helyzetet jelent és semmiképen sem oláh nemzetiséget. A legutóbbi időben azonban Dobrowolski lengyel kutató újból visszatért Miklosich elméletéhez és azt állítja — egyelőre csupán a munkájáról kiadott rövid kivonatokban —, hogy az ,oláh' telepesek között az oláh népelem igenis nagyon jelentős szerepet játszott. Ezt az állítását az ,oláh' települések hely- és családneveire alapítja.2

Sajnos, az eddig csak sommásan közzétett eredményeinek nem ismerjük bizonyító anyagát, azért nehéz vele szemben állást foglalnunk. Nehéz feladat lesz az oláhban elő sem forduló szláv hegynevekre az oláh származás bélyegét reásütni. Ami a családneveket illeti, eddigi tanulmányamk alapján is nyugodtan állíthatjuk, hogy pl. a lengyel Tátraalján oláh családnév nem fordul elő, amint pl. Gömörben, az oláh telepítés egyik klasszikus földjén sem találunk kétségtelen oláh nevet. A Dobrowolski által felhozott két — szerinte nyilván legkétségtelenebb — példa : Báliga — oláh baligä ,Ticrkot' és Galica — oláh galita ,Hausvogel' semmiesetre sem az. Az első ugyanis nem egyéb, mint a Baltazar olyan becéző alakja (v. ö. ugyanebből a tőből : Balo, Balko, Balek, Bálik, Balos, Balsa, Balco, Balan, Balica, Baluch stb.), mint Juraj-nak Juriga, Tomasnak Tomiga, Matej-nek Maciga, Vojtech-nek Vojciga stb. ; a másik pedig a Gál név olyan származéka (v. ö. Galo, Gala, Galek, Galko, Galus, Gálos, Galas stb.), mint Baltazáré Balica, Ádámé Adamica, Duraj-é f) urica stb., amelyek mind gyakran elő-1 Casopis Muz. slov. spol. 1928. 44—45. 1. 2 Studja nad nazwami miejscowemi Karpat polskich : Sprawozdania z czynnosci i posiedzen. Polsk. Akad. Um. XXXV, 8. füzet 4—7. 1. és Migracje woloskie na ziemiach polskich : Pamiçtnik z powszechnego zjazdu historyków polskich w Warszawie I., Lwów 1930. 135—152.