Századok – 1935

Pótfüzet - PÉTERDI OTTÓ: A Balaton-Felvidék német falvai 693

704 péterdi ottó. [182] Koszos Berkenye, Mocsolákra dűlő, Kistelek, Kenderföld, Kis Gyertyános, Kövesmogyoró-völgv, Temetőre-dűlő. A felsorolt nevek legtöbbje konzerválta a vonatkozó terület eredeti jellegét. A mai németbarnagi batár többi része 1776-ban legelő és erdő. Ezeket a magyarok és németek közösen használták1 még az elkülönzésig. A sertések makkoltatásra az erdőkbe2 jártak. Cseres Magyal 26 (magyal = apró tölgy ; Cser 1930), Hosszú-hegy 24 (1930 is), Remetesűrű 25 (Rókahegy 1930), Fiastoó 6. 7, 8 (maga a tó 10. dűlőn terült el),3 Kőhegy és Nagyberek (magyarbarnagi határban). Itt élt a rideg marha is kora tavasztól késő őszig. A sertések külön legelője volt a Saulacken 12 b, 13 d (az egyenlőtlen talajon megállt az esővíz, 1857), melyre a mai Lehmäcker-en 4 keresztül jutottak el (Agyaggödör 1930, innen hordták az első építkezésekhez a földet). Az elkülönzésig, 1845-ig4 a telepesek még gyarapítják a művelt földeket az erdők és legelők rovására. A falutól déli irányban a Hosszúhegyi erdőből kihasítják : Kreuzäcker 22 (Keresztfai dűlő 1930, útszéli keresztről elnevezve), Johakscht < Joch + Axt3 21 (Erdei dűlő 1930), Weingärtenwegäcker 20 (Szőlő-úti dűlő 1930, szőlőik Pécselyen vannak). A Fiastoó körüli erdőt kiirtják : Breite Gründel 6 (1857, Széles földek 1930), Lange Gründel 7 (Hosszú földek 1930), Äussere Gründel 8 (Országúti 1930, äussere alatt olyan külső földeket kell érteni, melyek nem tartoznak a szesszióba). Kiszikkad a tó is. Innere Streitäcker 10 (Kölesföldek 1930, talán az első veteményről elnevezve) nevet nyeri a 9-es dűlőhöz viszonyítva (Übere Streitäcker). Művelt földdé teszik a Saulacken-t és egyrészét Tótvázsonyerwegäcker-nek 11a nevezik el. (Tótvázsonyban 1828 körül az összeírás szerint sok iparos él. Ipari szükségleteik végett sokat látogathatták.) Az 1776-os megyei összeírás a kerti veteményeket is felsorolja : káposzta, kender és hajdina. Kertjeik a lakóházak mögött vannak és Postdomal úrbáriális névvel illetik. — Szőleik Pécselyen vannak. Csak az 1715-ös összeírás tesz említést barnagi szőlőkről. 1776-ban Aszófőn is vannak szőlőik.6 1 Fényes i. m. I. 438. 2 V. ö. 1720-as Összeírás. Olt. 3 1233-ban ad aquam Nádfeő. 4 Németh i. m. 96. 5 Olyan irtás, amelyet egy fejszével egy nap alatt egy ember irthatott. 6 Phalmi rendtört. XI. 328.