Századok – 1935

Pótfüzet - PÉTERDI OTTÓ: A Balaton-Felvidék német falvai 693

[183] a balaton-felvidék német falvai. 697 ken sárból tömték a házakat, bár volt elég kövük.1 Az 1757-es telepítési szerződés megnevezi a jobbágyok kaszálóját : Dirokh (Dörögd? ; Waldwiesen 1857, Felső erdő 1867,2 Erdőréti 1930, a mai 18-as dűlőn). — így körülbelül le is írtuk azt a területet, amelyet a jobbágyok 1771-ig míveltek. Egy 1768-as urbárium3 szerint „valaminémű szántóföldeik vannak, azok mind irtások". A felsorolt dűlők fekvése plauzibilissé teszi ezt és megerősíti az 1720-ból való, a nádornak küldött megyei beadvány állításait is. Eszerint a falut nagyobb részén sűríí erdő veszi körül. Ebben az időben már a megjavított háromnyomású gazdálkodás folyt, mely a XIX. század harmadik negyedéig fokozatosan átengedte helyét a modern gazdálkodásnak. Üjabb és újabb föld szerzésére tehát a korszükséglet indított. Ha Fájsz térképére nézünk, könnyű lesz követnünk a terjeszkedés útját. — A XVIII. század második felében indult meg az egész vidéken az a törekvés, hogy a Balaton mellékén szerezzenek szőlőföldet.4 A fajsziak Arácson vettek szőlőket. Az odavezető, nagyon sokat használt útról dűlőt is neveztek el ebben az időben : Aracseräcker 13 (Aracser -wegäcker 1857, Arácsi-úti 1923). Az erdő mellett az utolsó szántóföldek: Kleine Acker 14 (Kistelek 1923). A nyugati legelő területéből kihasítják a Langteiligen dűlőt 9 (Langtheiligen 1857, Hosszúosztás 1923). Majd újra osztanak a kopár Kálvária 11 (Seghegynek5 is nevezték, 1867) körüli területből: Neuteiligen 3 (Neutheiligen 1857, Üjosztás 1923). A telepítési szerződések rendszerint megjelölik a jobbágyok földeit. A földesúr külön meg szokta engedni hogy irtsanak is az új telepesek. Fajszon az 1770-es években a telepítő Talliánné Szalabéri Horváth Teréz panaszt emel a vármegyénél, mivel jobbágyai engedély nélkül iitanak.6 A peres 40 hold föld talán a mai Irtás 19 (Irtásföldek 1867, Irtás 1923). Stöckäcker 22 (Világos 1923 ; Stock ^ fatuskó) későbbi eredetű. A Josephinische Aufnahme-n (1783) már nincs erdő feltüntetve. — Ezzel természetesen már eléltük az 1829-es állapotokat. 1 Németh G. : Adatok Nagyvázsony történetéből. 1901. 114., 116. 2 Pesty : Helységnévtár. (Kézirat Nemzeti Múzeumban.) 3 Veszprémi megyei lvt-ban Fajsznál. 4 V. ö. Németh i. m. 104. 1. és a balatonmelléki falvak összeírásait 1828-as évekből. 5 Pesty : Helységnévtár. V. ö. Virágh Rózsa : Magyar helységnevek eredete. 1931. 75. (ség = domb, hegy, halom). 6 Veszprémi megyei lvt. Fajsznál.