Századok – 1935
Történeti irodalom - Janšák; Štefan: Slovensko v dobe uhorského feudalizmu. Hospodárske pomery od R. 1514 do R. 1848. Ism.: Goglák Lajos 74
74 TÖBTÉNETI IRODALOM. 74 Janisak, Stefan: Slovensko v dobé nliorskélio feudalizmu. Hospodárské pomery od. R. 1514 do R. 1848. (Szlovenszkó a magyar feudalizmus korában. Gazdasági viszonyok 1514-től 1848-ig.) Bratislava, 1932. Cs. Zemedelské Muzeum. 8° XXXVI + 298 1. A magyar történetírásnak s a tanításaiból okulni is kívánó társadalomnak előbb-utóbb föl kell figyelnie a bennünket környező népek tudományos törekvéseire és szellemiségére. Ezek realisztikus megismerése és mérlegelése nemzeti tudományosságunk föladatainak és veszélyeztetett pontjainak kijelölése végett is ajánlatos. Manapság a magyar történettudomány tárgyilagos magatartásában igen sok van egy védelemre utalt nemzet elkeseredett ösztöneiből, amikor évezredes jogokra, vitathatatlan igazságokra, Európa és a magyarság összetartozására, Európának tett szolgálatainkra hivatkozik minduntalan. Politikai ellenfeleink tuományossága viszont a nemzeti eszme, a nemzetiségi kérdések jóvátételének s rendezésének ürügyén idéz nap-nap után Európa ítélőszéke elé. Az előttünk fekvő könyv, amely a csehszlovák földművelési múzeum kuratóriumának kiadása, igen alkalmas arra, bogy e pörlekedés mozgatóerői közé bepillanthassunk. Szerzőjét nem követjük azon a bizonytalan úton, melynek kedvéért ő eleve föláldozza tudományos tárgyilagosságát egy aktuális politikai cél kedvéért : egész műve mintegy a csehszlovák földreform történeti igazolásául készült s főleg annak a bizonyítására tör, hogy mennyit szenvedett a mai Szlovenszkó területe a „magyar feudalizmus" politikai, társadalmi és gazdasági rendszere alatt. Történetileg némikép is képzett olvasó előtt a recensons szinte már eleve fölmentve érzi magát azon föladat alól, hogy reámutasson részletesebben arra az alapvető hibára, mely e célkitűzésben rejlik : hiszen a történettudomány hivatásával már alapfogalmában is ellenkezik a jelen fogalmainak, társadalmi és politikai eszméinek a múltra való tendenciózus visszavetítése. Másik alapvető hibája kutatói módszerének fogalomzavarából fakad. Ez különben az egész mai csehszlovák történetírás - -s a belőle táplálkozó propaganda — alapvető attitűdje Magyarországgal szemben : államuk mai határai meghatározzák perspektívájukat a mult felé is. A mellett, hogy nagy eredménnyel és alapossággal művelik, nem egyszer egészen újszerű szempontokat is hozva — mint J. Pékár —, a történeti Csehország múltjának feltárását, ha Szlovenszkó felé fordulnak, szinte egy cseh, vagy cseh forrásból merítő szlovák történetíró se tud szabadulni a jelen bűvöletétől. Szlovenszkót mint a történettől s a természettől adott egységet fogják föl s ebben közrejátszik a csehek erősen államjogi érzéke is ; egy évszázadig vívták harcukat különféle eszközökkel a centralizált Habsburg-birodalom ellen Szent Vencel koronájának régi közjogáért és bár Szlovenszkó, a szlovák nép felé elsősorban a „csehszlovák" népi, nyelvi és nemzeti közösség természet jogilag levezetett elveivel, érveivel közeledtek, mégsem tudtak elszakadni attól a liberális nemzetállami
