Századok – 1935

Pótfüzet - EMBER GYŐZŐ: Magyarország és az államtanács első tagjai 554

564 EMBER GYŐZŐ. [44] tiltakozott az ellen, hogy az uralkodót ebben a jogában korlátozzák.1 Tény, hogy az államtanács formailag nem rendelkezett s így a törvény megsértése — ami egyébként kétségtelen volt — formailag nem volt bizonyítható. A dolog a törvény értelmezésén múlott ; az uralkodó a maga javára magyarázta, bár így annak lényegével határozottan ellen­tétbe került. De ez nem volt novum, Mohács óta az idegen uralkodó idegen tanácsosaira hallgatott. Az ország ez ellen tiltakozott, de tiltakozását még a XVI. és XVII. században sem tudta érvényesíteni, nemhogy az abszolútizmus idején. A törvényt mindegyik király megerősítette, de az — mint annyi más társa — csak a papíron maradt.2 A gyakorlatban Mária Terézia az államtanács véleménye szerint döntött, de ennek a gyakorlatnak csak az állam-1 1762 elején br. Balassa Ferenc azt ajánlotta, hogy az állam­tanács mellett magyar referéndáriust (referendarius in Hungaricis) alkalmazzanak. Balassa, aki különböző javaslataiban az udvar fel­fogását mindenben a magáévá tette, nyilvánvalóan önző szándékkal sajátmagára célzott. Önzésével az államtanács tisztában volt, szol­gálatait mégis szívesen fogadta, mert hü és buzgó embert látott benne, aki a magyar alkotmányt alaposan ismerte s — Borié szavai szerint —• was das Meiste ist, so ist er von denen dasigen Landes­vorurtheilen ganz abgekommen, und dagegen für die Emporbringung deren königlichen Rechten beeyfert. Nach meinem geringen Ermessen ist ein solches Subiectum zu gebrauchen, indeme derselbe gleichsam das Eys bricht, dessen Belohnung andere nach sich ziehet. Jutal­mazását Kaunitz is ajánlotta, da die Hungarn, so für die Jura Regia einen Eifer bazeugen, und zugleich Geschicklichkeit besizen, rar zu finden, und auf alle Weise anzufrischen seynd. Arról azonban, hogy az államtanácsba magyar ember kerüljön, ekkor még szó sem lehetett. Az államtanács alapelveivel (Verfassung) ellenkezett volna. (Kaunitz : rühret aus der Unwissenheit der eigentlichen Verfassung her, und könnte niemahlen stattfinden.) Stupan szerint Magyar­országon is feltűnést é3 elégedetlenséget keltene,. különösen olyan személy kinevezése, der noch nicht genugsam accreditiret, und bey der Nation nicht angenehm ist. Márpedig olyan magyart, akit az udvar is, a nemzet is szeretett, sohasem lehetett találni. Aki köz­vetíteni próbált, azzal szemben fenn is, lenn is bizalmatlanok voltak. Legérdekesebben és legjellemzőbben azonban Borié érvelt. Kaunitz­nak magyar indigenátusa van, mondotta, így még ha szükséges lenne is magyar államtanácsos alkalmazása, az ő személyében ez már meglenne. De a rendek ezt nem találták szükségesnek, pedig nagyon érdekes lett volna Kaunitzcal mint a rendi Magyarország képviselőjével találkozni. 2 Szép feladat lenne megvizsgálni, hogy 1526-tól kezdve kik voltak az udvar tanácsadói magyar ügyekben s hogy Magyarország­gal szemben milyen felfogást képviseltek. E helyen csak utalhatunk III. Károly idejében Mannagetta és gr. Esterházy Imre szerepére, amit egy részletkérdéssel kapcsolatban ismertünk meg. (Ember Gy. : A commissariatus provinciális felállítása Magyarországon 1723-ban. Hóman-emlékkönyv 1934.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom