Századok – 1935

Pótfüzet - EMBER GYŐZŐ: Magyarország és az államtanács első tagjai 554

[43] MAGYARORSZÁG ÉS AZ ÁLLAMTANÁCS ELSŐ TAGJAI. 559 működést. Minthogy Daun és Haugwitz félig-meddig mellőzött emberek voltak, akik az új kitüntetést inkább aranyhídnak tekinthették, a fősúly kezdettől fogva a három államtanácsoson nyugodott. A tulajdonképeni munkát ezek végezték, Kaunitz irányítása mellett; Daun és Haugwitz, utóbbi különösen az első években, kezdeményezéssel a legritkább esetben állottak elő, egyszerűen hozzájárultak az államtanácsosok votumaihoz. Ezek közül rangban az első gr. Blümegen volt, majd br. Borié és br. Stupan következtek. Korábbi pályafutásukat az osztrák hivataltörténet még nem tisztázta j1 Blümegen a morva hatóságoktól, Stupan a 1 Az államtanácsosok közül br. Stupan Antal régi stájer nemesi család sarja volt. Stájerországban, Alsóausztriában, Krajnában, majd a direktóriumnál és a bankális deputációnál szolgált. Innen került az államtanácsba, ahol egészen 1776-ban bekövetkezett haláláig működött. (Wurzbach, С.: Biografisches Lexikon d. Kaiserthums Österreich. XI. Wien. 1880. 202—203. 1. Arneth, А. : Geschichte Maria Theresias. Wien 1876. VII. 17. 1. Továbbá Hock-Bidermann i. m.) Br. Borié Egyed (Stockbach in Vorderösterreich, 1719 nov. 8. — Regensburg, 1793 márc. 29.) francia eredetű családból származott, atyja, aki nevét még Beaurieunek írta, 1722-ben nyert birodalmi nemességet. A fiatal Borié Marburgban, Ingolstadtban, Würzburgban jogot tanult, majd hosszabb ideig gyakorolt a wetzlari birodalmi kamarai törvényszéknél, mielőtt a bambergi és würzburgi püspök szolgálatába állt, ahol udvari és kormányzósági tanácsos, majd titkos referendárius lett. Földművelés, gyáripar (különösen gyapot-, gyapjú- és kendergyártás), valamint az árva-, javító- és dologházak vezetése alkotta elsősorban munkakörét. 1752-ben birodalmi udvari tanácsosi címet kapott, 1755-ben foglalta el Bécsben ezt az állást. I. Ferenc és Mária Terézia kegyét megnyerte, birodalmi referendárius lett, majd báróságra emelték (1759). A birodalmi ügyek szakembere volt, de 1761-ben az uralkodó, József és Kaunitz bizalma az államtanácsba szólította, ahonnan 1770-ben került vissza a birodalom vezetéséhez, ettől kezdve mint osztrák és burgundi követ szerepelt a birodalmi gyűlésen, ahol döntő sza va volt. 1764-ben mint cseh követ titkos utasítással résztvett a frankfurti császárválasztáson, a gyors választás az ő érdeme volt, jutalmul a Szent István-rend parancsnoki keresztjét és a valóságos titkos tanácsosi címet kapta. Kora legkiválóbb publicistái közé tartozott, birodalmi államjogi és igazságszolgáltatási kérdésekről írt mély ós gazdag ismeretekkel. Jómódú birtokos, kitűnő gazda volt, birtokán a földművelést és az oktatásügyet fejlesztette, támogatta a művészeteket is. (Wurzbach i. m. II. 66—67. 1. Alig. Deutsche Biographie III. 159—-160. 1.) Gr. Blümegen Henrik Morvaországban hivatalnokoskodott. A morva rendek engedékenységét 1749-ben Mária Terézia elsősorban neki tulajdonította. Bővebb életrajzi adatait nem ismerjük. (Arneth i. m. Guglia, Eu. : Maria Theresia. München u. Berlin 1917. II. 10. 1.) Gr. Haugwitz Frigyes Vilmos pályájának főbb állomásai 1725-től kezdve : Breslau, Szilézia, Wien, Osztrák-Szilézia, a cseh-osztrák kancellária, a direktórium és az államtanács. (Wurzbach i. m. VIII. 68—69. 1. Alig. Deutsche Biographie XI. 66—69. 1.) Gr. Daun Lipót mint hadvezér ismeretes. Haugwitzról és róla számos