Századok – 1935

Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513

546 FEHÉR GÉZA. [16] a magyarság ,,a VII. század végén kazár, vagyis türk uralom alá került, szabírral kevert onogur népnek, illetőleg e nép egyik törzscsoportjának" a leszármazottja, ezért szerepel onogur-ungri mellett türk néven, egy csoportja meg szabír néven.1 Hóman feltevése teljes egész, minden kérdésre igyekszik magyarázatot adni. Itt meg kell még jegyeznünk azt, hogy az arab források alapján különbözőkép állapítják meg kutatóink a kaukázusi magyar haza északi és nyugati határát. Zichy szerint a Don alsó folyása is a Maeotis környéki magyarok területe volt, itt érintkezhettek a volgai bolgárokkal is. T. i. a volgai bolgárok állattenyésztők és földmívelők lévén, gazdasági okokból a Kama-volgai erdővidéktől délre lévő sík vidéket is elfoglalták.2 Darkó Al Bakri alapján azt mondja, hogy a magyarok a Maeotis keleti partján lakhattak együtt a bolgárokkal, Ibn Rustának a magyarok „első határára" vonatkozó adatából pedig arra az eredményre jut, hogy a magyarság őshazája nemcsak a Don—Kuban közére, de messze északra is kiterjedt, ahol a magyarság egyik szárnya a Volga balpartján lakó besenyőkkel, a másik messze északon a volgai bolgárokkal érintkezett.3 Hóman szerint már a VII. század közepén az onogurok birtokában volt az Alsó-Don nyugati partvidéke, de a nagy Volga-könyök keleti partvidéke is, a IX. század első felében meg az onogurok-magyarok déli határa a Kaukázus, keleti határa a Kuma, Terek és a Kuban forrásvidékétől északra haladó vonal, majd a Don ; a nyugati határ a Dnyeper.4 A határ ilyen északra kerülésének alapja az, hogy Ibn Rusta és Al Bakrj szerint a magyarok első határa a besenyők és az eskil-bolgárok országa között van. De Németh Gyula nagyon is meggyőző bizonyítása szerint ,,ez a mondat a pontusi magyarságtól egészen külön, sőt messze eső baskiriai magyarokra vonatkozik". Szerinte Al Bakrinál, a nála lévő régibb hazára vonatkozó interpolációban ,,a magyaroknak olyan hazájáról van szó, mely Krim, a Kaukázus, az alánok 1 Hóman B. : Magyar történet. 44—45, 49—50. 2 Zichy : A magyarság őstörténete. 67. A nyugati határra vonatkozólag Zichy később azt mondja, hogy „az alsó í>on vidéke" Levediához tartozott. Akad. Ért. XXXVII. (1926) 174, 180, 184. 3 Darkó : Zur Frage der urmagyarischen und urbulgarischen Beziehungen. KCsA I. 298—99. 4 Hóman : Magyar történet. „Európa a VII. század derekán" és „Európa a IX. sz. első felében" c. térképek.