Századok – 1935

Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513

[15] A BOLGÁR-TÖKÖKÖK KAPCSOLATAI A MAGYARSÁGGAL. 541 féle forrásból. Felső-Itáliába való költözésről itt szó sem lehet. T. i. Moravcsik 665-ös dátuma elárulja, hogy ő Paulus Diaconus adatára gondolt, már pedig Paulus Diáconus szerint a beneventi tartományba menekültek s még az ő korában is ott éltek a bolgárok, tehát nem Felső-Itáliában. Moravcsik itt, úgy látszik, Hóman idevágó néhány sorára gondol. Hóman ezt írja : ,,De a lázadás nem vezetett eredményre . . . Közülük — a 630-ban bajor földre menekült s ott lemészárolt kilencezer ember után — újabb tízezer családot űztek ki Pannoniából. Ezek Alzik vezérlete alatt a karinthiai szlávokhoz (vendekhez) menekültek s miután sok viszontagságon mentek át, egy töredékük 665 körül Felső-Itáliába költözött."1 Az, amit Hóman mond, teljesen érthető, de a forrásokból nem igazolható : újabb 10,000 család kiűzéséről nincs szó sehol sem. Meg azután, ha Hóman elfogadja Fredegariusból, hogy a Pannóniából kiűzött bolgárok Alcik vezetése alatt a vendekhez menekültek, meg azt, hogy azután a longobardokhoz költöztek, amit meg Paulus Diaconus mond, akkor semmi kétség sem lehet arra nézve, hogy itt a Bajorországból menekült 700 bolgár családról van szó. Végeredményben tehát tudjuk, hogy a 630-ban Avarországból elmenekült 9000 bolgár család maradékai Aliik vezetésével 663/668-ban a beneventi tartományba telepedtek s ott is maradtak legalább a VIII. század hetvenes éveiig, egy másik bolgár csoport meg a VIII. század első felében a ravennai Pentopolisban van. Hogy ez a másik csoport mikor költözött oda, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy mint Aléik csoportja, ez is egy, az avar uralommal elégedetlenkedő kutrigur-bolgár nép. Hogy ez lehetséges, bizonyítja az, hogy 630 körül nem űzték ki az összes bolgárokat az avarok, hiszen még Theophanes és Nikephoros forrása is tud Pannóniában lakó bolgárokról, tehát Pannóniának még a VIII. század első felében is volt bolgár lakossága. III. Onogurok-magyarok. A magyar-onogur azonosság feltevése legújabb őstörténeti kutatásunk legfőbb tétele. Tárgyalt munkájában Moravcsik is főként ezt igyekszik igazolni. A gondolat megvan régibb hazai és külföldi kutatóknál, így pl. Thúrynál2 1 Hóman : Magyar Történet. I. 56. 2 Thúry J. : A magvarok eredete, őshazája és vándorlásai. Századok. XXX. (1896) 677 skk. 1.