Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 5 janzenista egyesülés gondolata is ; nemcsak azért, hogy közös fronton induljanak harcba a „római püspök tirranizmusa" ellen, hanem mert legalább is protestáns részről, érezték mozgalmuk forrásának azonos lelki tartalmát.1 Nem követték a jezsuiták optimista derűs útját a Diadalmas Egyház boldogsága felé a quietisták sem. Szomorúnak, szenvedéssel teltnek látták az Istenhez vezető utat. A lélek aktivitásának, kívánságainak teljes letörése után remélték csak az Istennel való egyesülést. Bár a miszticizmus a katolicizmusban mindig biztosította az irracionális Isten-keresés vágyának belső és közvetlen kiélését, e korban mégis reakcióként jelentkezik a dogmatikus vitákban kialakult racionális teológiával szemben, mely minden erkölcsi, szemléleti, értelemfölötti dolgon racionálisan akarta magát áttörni. Az irracionális vágy irracionális kiéléséhez természetszerűleg a protestánsok is a misztikához fordultak és a XVII. század folyamán befogadták a spanyol-francia katolikus quietizmust is. A lutheránus ortodoxia komolyan törekedett arra, hogy a reformáció örökségét megőrizze, de epigon vezérei nem számoltak azzal, hogy Lutherrel csak tovább dolgozni lehet, őt nem lehet kodifikálni. Nem számoltak azzal, hogy Luthernak nincs zárt és fixírozott tanítása, az ő elvei szerint nem lehet semmi kész tan uralkodóvá. A reformáció fölé erős épületet emeltek, nagyarányú szervező és konzerváló törekvésük egy új skolasztikát teremtett. Logikai törvények szerint szabályozták a vallást a legutolsó pontig, zárt egy"seget alküttäkTTnelyben minden egyes csak alárendelve és beosztva-szerepelhetett. A reformátorok úttörő és irányadó munkája az égesz keresztény életet és felfogást érintette, azonban ők maguk jem rendelkezhettek világos áttekintéssel az általuk előidézett változás kiterjedése és határai felől. Miután nem tudatosították a reformáció lényegét, az ortodoxia teologusai a Kómával való konfliktusnak csak dogmatikus szempontjai szerint dolgozták át a keresztény tanokat. A középkori skolasztikus teológia tradícióinak hatására erős racionalizmus nyomult be a protestáns teológiába is.Luthernek Krisztusban való koncentrációja és Istennek olymódon való elképzelése, ahogy az Krisztusban megnyilvánul, elhomályosult a racionális úton való Isten-fogalomalkotás révén. Természetesen a reformáció biblicizmusa gátolta az önálló racionalista Isten-fogalom túlsúlyra jutását, de 1 Zolnai B. : A janzenizmus európai útja. Minerva, 1933. 6—10. f.