Századok – 1935
Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513
518 FEHÉR GÉZA. [6] kikergetik hazájukból az avarokat, azok meg a szabírokat1 üldözik ki szállásaikból, a szabírok erre az onogurokat, ogurokat és saragurokat kényszerítik arra, hogy új hazát keressenek. Ezek a népek 463 körül követeket küldtek Bizáncba, tehát ekkor már Bizánc látókörébe kerültek. Közülük a saragurokról még azt is tudjuk, — követeik beszélték ezt Bizáncban, — hogy új hazát keresve az akacirokra törtek s azokat megsemmisítették. Ezután követeket küldtek Bizáncba, akiket ott szívesen fogadtak s ajándékokkal bocsátottak haza.2 E saragurok, miután az akacirokat és más népeket megtámadták és legyőzték, a perzsák ellen harcoltak s ibériai és örmény területen pusztítottak.3 A ránk maradt adatok alapján azt kell hinnünk, hogy ezután a saragurok és az ogurok törzsszervezetei felbomlottak, törzseik, legalább is egyes törzseik a rokon onogur törzsszervezethez csatlakoztak. Az új viszonyok, bizonyára éppen ezen törzsek, vagy törzsmaradványok csatlakozása folytán, az onogur törzsszervezet is hamarosan új csoportosulásokra kényszerült. Az egyik részük, úgy látszik a békésebb törzsek, a régi hazában, a Don torkolat és a Kuban közötti őshazában maradt s oturgur (= 30 ogur) néven szerepelt, — emellett a régi onogur név is feltűnik, — a vállalkozóbb rész kiköltözött a Don és a Dnyeper közére s ettől kezdve kutrigur néven ismeretes.4 1 A szabírokról Németh Gy. : A honfoglaló magyarság kialakulása, Budapest, 1930. 203—204. 1. azt mondja, hogy kazárok, mert Mas'ödl szerint a kazárokat törökül szabíroknak, perzsául xazároknak nevezik. Ezzel szemben Zichy felfogásához kell csatlakoznunk, aki szerint ez valószínűleg földrajzi elnevezés, mely a terület régi lakóiról ment át a kazárokra. Gr. Zichy I. : A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. Budapest, 1923, 75. 1. 2 Priskos. Exc. de legát, ed de Boor p. 5867—16. Moravcsik i. m. 4. skk. 1. sikerrel bizonyítja, hogy Priskos ma ismert szövegét Suidaséval kell kiegészítenünk. Amit azonban Moravcsik itt Priskos és Herodotos kapcsolatáról mond, arra vonatkozólag azt kell hmnünk, hogy Priskos elbeszélése éppen azt mutatja, hogy neki itt nem volt semmiféle reális földrajzi képe : amit északról, a griffekről és az Óceánról mond, az azt jelenti, hogy a földrajzi látókörén kívüleső helyeket mesés északi vidékekre viszi, olyan vidékekre, amelyeket nem ismer, — helyesebben az ismeretlen távoli világról csak azt gondolja, amit Herodotosból tud. 3 Priskos ibid. p. 58810—14. Moravcsiknak i. m. 9. 1. 2. jz. igaza van, az ő fordítása a helyes. 4 Zichy i. m. 71. helyesen gondolja, hogy az utigurok valószínűleg „több törzsnek az onogurokhoz való csatlakozásából jöttek létre", de ehhez hozzá kell még tennünk, hogy e csatlakozás folytán két törzsszövetség alakult, az oturgur és kutrigur.
